Szerbia mindmáig rendszeresen fizeti a koszovói vállalatok által felvett hiteleket, holott Koszovó idestova több mint öt éve kikiáltotta függetlenségét.
A Politika című belgrádi napilap pénteki írásában a szerb nemzeti bank adataira hivatkozva azt írja, hogy Szerbia átvette Koszovó 858 millió eurós külföldi adósságát, és 488 millió eurót már kifizetett a hitelezőknek. A pénzügyminisztérium államadósság-kezelő igazgatóságánál a lapnak elmondták, hogy Belgrád 2001 óta rendszeresen fizeti a koszovói vállalatok tartozását.
Közvetlenül a titói Jugoszlávia szétesése előtt, 1988-ban, amikor átütemezték a szövetségi állam külföldi adósságát, Koszovónak mintegy 1,3 milliárd dolláros külföldi tartozása volt. Az adósságot Belgrád rendszeresen törlesztette egészen az úgynevezett "kis Jugoszlávia" elleni szankciók bevezetéséig, majd 2000-ben és 2002-ben átütemezték a Párizsi Klubba tömörülő hitelnyújtó államokkal szembeni adósságot, illetve 2005-ben a magánhitelezőket tömörítő Londoni Klubbal szembeni tartozást. A Szerbia által fizetett koszovói adósságból 2009-ben kivették a Világbankkal szemben fennálló tartozást, miután Koszovó a nemzetközi pénzintézet tagja lett.
A Politika felhívja a figyelmet arra, hogy a koszovói küladósság visszafizetéséért a titói Jugoszlávia, majd a szövetségi köztársaság szétesése után a Szerbiából és Montenegróból álló úgynevezett "kis Jugoszlávia" vállalt kezességet, majd jogutódként Szerbia örökölte meg ezt az adósságot, holott a koszovói háború, 1999. óta a Koszovóban beszedett adók nem folytak be a szerbiai költségvetésbe.
Koszovó 2008 februárjában kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ugyanakkor ma is érvényes az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozata, amely elismeri az akkori Jugoszlávia - illetve a jogutód Szerbia - területi egységét, és az ország autonóm tartományává nevezi Koszovót.
Koszovó önállóságát eddig 98 ország ismerte el. Az Európai Unió 28 tagállama közül öt - Spanyolország, Ciprus, Görögország, Románia és Szlovákia - mindmáig Szerbia részének tekinti Koszovót, illetve az ENSZ BT öt állandó tagországa közül Oroszország és Kína is törvénytelennek tartja a függetlenség kikiáltását.
