Brüsszelben ismét az euróövezeti hitelválság fellángolásától tartanak. Okkal, hiszen Portugáliában és Görögországban korántsem úgy alakul a válságkezelés, ahogyan tervezték. Ha a két országban tovább romlik a gazdasági-pénzügyi helyzet, ismét komoly bajt okozhat a közös valutát használó 17 országban és az egész EU-ban is. A problémát ráadásul tetézi, hogy az utóbbi időben politikai bizonytalanság is kialakult a két déli tagállamban.
Portugáliában és Görögországban a válság, illetve az arra adott politikai válaszok (az utóbbi időben) alaposan megrengették a kormánykoalíciót. Lisszabonban látszólag fennmaradt az egységes kormányzás, de Athénban nemrég távozott a kormányból a legkisebb párt, a Demokratikus Baloldal. Ennek következményeként már csak háromfős a többsége a görög parlamentben a konzervatív Új Demokrácia és a szocialista Paszok alkotta kormányzati pártszövetségnek. Portugáliában sikerült megmenteni a koalíciót (német „rábeszélésre”), de nem tudni, meddig maradhat hivatalban.
Ennek ellenére a két kormány igyekszik kedvező színben feltüntetni saját és az ország gazdaságának helyzetét. Pedig egyikük sincs irigylésre méltó helyzetben. Az államadósság aránya – az éves bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva – továbbra is az egész EU-ban Görögországban a legmagasabb. Portugália szintén dobogós, harmadik helyen áll, Olaszország mögött. A görög GDP-arányos államadósság az év elején 152,6 százalékot tett ki, az olasz 127,3 százalékot, a portugál pedig 120,3 százalékos volt.
A felelőtlen költségvetési gazdálkodást, a strukturális problémákat, vagy a túlburjánzó bürokrácia okozta nehézségeket még mindig nem sikerült felszámolni egyik országban sem. A külső mentőhitelek ugyan mindkét államban hoztak már bizonyos eredményeket, és a költségvetés hiánya is jelentősen csökkent, ám a piacok még mindig bizalmatlanok Görögországgal és Portugáliával szemben, ahol továbbra is recesszióban a gazdaság, és nagyon magas a munkanélküliség. A görögöknél csaknem 27, a portugáloknál 18 százalék körüli az állástalanok aránya.
A két ország gazdasága továbbra és külső hitelre szorul, ami a portugálok esetében hamarosan elfogyhat, a görögök meg – az EU pénzügyminisztereinek múlt heti döntése értelmében – csak „cseppenként” adagolva kapják a 8,3 milliárd eurós új, nemzetközi hitelrészletet. Elsősorban azért, mert Athén vontatottan és késve teljesíti a hitelfolyósítás feltételeit, a szerkezeti változtatásokat, illetve a társadalmi-gazdasági átalakítást, és ez kőkemény kormányzati megszorításokat feltételez.
A csődbe jutott Görögországnak az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2010 óta – két részletben – összesen 240 milliárd euró hitelt hagyott jóvá az ország működőképességének fenntartására. A támogatás fejében Görögországnak gyökeres gazdasági és társadalmi reformok, valamint az állami vállalatok magánosítása mellett kellett elköteleznie magát.
Az EU–IMF páros eddig összesen 207 milliárd eurót utalt át Görögországnak. Az más kérdés, hogy ennek a hatalmas összegnek a kétharmada bankokhoz és befektetőkhöz került, és csak 13 milliárd euró jutott az államháztartás szerkezetének átalakítására.
Nem sokkal biztatóbb a helyzet Portugáliában sem, ahol a 2011-ben jóváhagyott 78 milliárd euró külföldi hitel szintén elapadni látszik. Sőt, úgy tűnik, Lisszabonnak az EU és az IMF által jóváhagyott 78 milliárd eurón kívül még egy pénzügyi mentőcsomagra is szüksége lehet.
A mély válság sújtotta Portugália eddig azonban csak arra kapott ígéretet (idén tavasszal) a hitelezőitől, hogy még egy évig próbálkozhat a költségvetési hiány csökkentésével. Ez azt jelenti, hogy nem 2014 végére, hanem 2015 decemberéig kell elérnie a tervezett deficitcélt.
A módosítás szerint a portugál költségvetési hiány az idén a GDP 5,5 százaléka, 2014-ben 4 százaléka, 2015-ben pedig 2,5 százaléka lehet. (Az EU legfeljebb 3 százalékot engedélyez.). Eredetileg már az idén 4,5 százalékra kellett volna csökkenteni a GDP-arányos hiányt, de ezt Lisszabon – a válság elhúzódása miatt – képtelen teljesíteni. A portugál kormány azzal számol, hogy a gazdaság ebben az évben – immár harmadik egymást követő évben – várhatóan 2,3 százalékkal zsugorodik a korábban várt 1 százalék helyett. Ez pedig megnehezíti a költségvetési bevételi tervek valóra válását.
A portugálok és a görögök további megsegítése már csak azért is elengedhetetlen, hogy megakadályozzák a válság elburjánzását Spanyolországban, Olaszországban és az eurózóna második legnagyobb gazdaságának számító Franciaországban. Az igazi nagy gond az lenne, ha a válság Franciaországot is teljesen legyűrné. Ennek veszélyét nem lehet kizárni, de inkább az tűnik valószínűnek, hogy az idei recesszió után a francia gazdaság jövőre már lassú fejlődésnek indul.
