Munkát keres és tüntetésekre jár. Évek óta ez a fő elfoglaltsága sok európai fiatalnak. Az utóbbi időben egyre többen vannak; táboruk a globális válság kirobbanása óta rendkívüli módon felduzzadt. A probléma mind nagyobb gondot okoz az Európai Unióban, ahol májusban újabb rekordmagasságba emelkedett az állástalanok száma, közöttük a fiatal munkanélkülieké is.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter már a vészharangot is megkongatta emiatt. A Berggruen Intézet párizsi konferenciáján azzal riogatott, hogy Európa egységét veszélyezteti a fiatalok körében kiemelkedően magas munkanélküliség. Az intézet – francia–német kezdeményezésű – minapi értekezletén kiemelt téma volt az uniós fiatalok helyzete.
Olyannyira, hogy a vendéglátó Francois Hollande francia államfő európai „New Dealt” hirdetett a munkanélküli fiatalok megsegítésére. A program másik fő támogatója Németország. A német–francia javaslat célja az európai ifjúsági munkanélküliség leküzdése, vagy legalábbis radikális csökkentése.
A párizsi konferencia ugyanakkor bebizonyította, hogy az európai vezetők felismerték: alapvető politikai érdekük (elvégre jövőre EU parlamenti választások lesznek), hogy tegyenek valamit a fiatalok életét keserítő probléma ellen. Ellenkező esetben fiatalok tömegei sodródhatnak a mindenfélét ígérgető szélsőségesek, vagy az euroszkeptikusok folyamatosan gyarapodó csoportjába.
A gazdasági érdekek legalább ilyen fontosak, ha a fiatalok munkájáról esik szó. Az EU kormányaként számon tartott Európai Bizottság ugyanis úgy számol, hogy a fiatalok munkanélküliségén – vagyis a kieső termelés, az elmaradó adók és a juttatások miatt – Brüsszel évi csaknem 153 milliárd eurót veszít.
Már a párizsi konferencián is több vezető uniós politikus ígért segítséget, de konkrétumokkal csak kevesek hozakodtak elő. Az összejövetelen néhány uniós miniszter felvetette a kis- és középvállalatok hatékonyabb támogatását. Azzal érveltek, hogy ezek a cégek szívják fel legkönnyebben a fiatal munkaerőt, s ezért lenne célszerű a támogatásuk is. Arról azonban egyikük sem szólt, hogy ki adná a pénzt a program megvalósításához.
A legvalószínűbb, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) folyósít kedvező kamatozású hitelt erre a célra. Werner Hoyer EIB-elnök máris megerősítette, hogy új programot indítanak a fiatalok körében tapasztalható rendkívül magas munkanélküliség ellen. Kijelentette: az EIB a következő két évben csaknem hetvenmilliárd eurót fordít majd a probléma enyhítésére, azaz új munkahelyek létesítésére. A bankvezér szerint ezzel is jelezni kívánják, hogy nem hagyják cserben a megszorításokra kényszerült uniós államokat.
A feladat óriási, hiszen amint Enrico Giovanni olasz foglalkoztatási miniszter megjegyezte: egy egész generációt kell megmenteni. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke ezért azt javasolta, hogy a június végi EU-csúcs egyik kiemelt témájaként tűzze napirendre a fiatal munkanélküliek kérdését. (Előtte, június 14-én, Rómában olasz–német–francia–spanyol csúcstalálkozót tartanak a fiatalkori munkanélküliségről.). Angela Merkel német kancellár pedig július elejére Berlinbe hívta az uniós foglalkoztatásügyi minisztereket, hogy szintén erre a problémára próbáljanak elfogadható megoldást találni.
Merkel és Hollande május végén Párizsban már meg is állapodott, hogy országuk szorosabban fog együttműködni a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatottság ösztönzése érdekében. A két politikus ugyanakkor bemutatta a növekedést és a versenyképességet ösztöntő hozzájárulási programot, amelynek részeként két év alatt hatmilliárd eurót folyósítanak a legkritikusabb régióknak a fiatalok munkahelyteremtésére.
Az EU 2014-től induló hétéves költségvetésében szintén szerepel egy tétel, az ifjúsági garanciarendszer fejezetben, amelyre a tagállamok ugyancsak hatmilliárd eurót szántak. Az összeget már a hétéves költségvetési periódus elején szeretnék elkölteni, hogy mielőbb enyhítsenek a helyzeten.
A tervek szerint a pénz nagy részét azokba a régiókba irányítanák, ahol a fiatalok munkanélkülisége meghaladja a 25 százalékot. A program keretében a 25 év alatti fiatalok – a tanulmányaik befejezése, vagy a munkahelyük megszűnése utáni négy hónapban – minőségi állásajánlatot, vagy gyakornoki munkát kapnak. Továbbképzésre, esetleg szakképzésre szintén lehetőséget biztosítanának nekik.
Az EU 27 tagállamában összesen csaknem hatmillió – 25 év alatti fiatal – nem talál munkát, közülük 3,6 millióan az eurózónában élnek. Ez uniós viszonylatban 23,5 százalékos munkanélküliséget jelent a fiatalok körében, míg az eurózónában 24 százalékosat, szemben az egy évvel ezelőtti 22,5 százalékos aránnyal. Ez azt jelenti, hogy szinte minden negyedik 25 éven aluli uniós állampolgárnak nincs állása.
Az EU-n belül óriási a különbség: Ausztriában és Németországban a legkevesebb a 25 év alatti munkanélküli: arányuk 7 és 8 százalék közötti. Hollandiában sem olyan vészes a helyzet, 10,5 százalék az ifjúságot sújtó munkanélküliség.
Az euróövezet déli perifériaországaiban azonban katasztrofális állapotok uralkodnak a munkaerőpiacon. A döbbenetes számokat közlő uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerint a spanyol fiatalok több mint fele (56 százaléka), az olaszok és portugál kortársaik pedig csaknem 40 százaléka állás nélkül tengődik. Görögországban az arány rekordmagas, csaknem 60 százalékos. Aligha véletlen tehát, hogy a legtöbb uniós fiatal épp ebben az országban jár a leggyakrabban tüntetésekre. Munkát ugyanis hiába keresnek.
