Ismerkedésnek és kötetlen eszmecserének szánta első hivatalos találkozóját a világ két nagyhatalmának vezetője, Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök, a vendége. A kétnapos találkozón – amelyet a hét végén a kaliforniai Palms Springs közelében, egy magánbirtokon tartottak – a csúcsvezetők mégis összesen nyolc órát töltöttek együtt.
Alighanem volt mit megbeszélni, hisz a két ország kapcsolatában az utóbbi időben több olyan vitás kérdés és probléma is felmerült, amelyek feszültségeket okoztak Washington és Peking között. Ezek közül az egyik a kibernetikai biztonság, vagyis a kínaiak állítólagos internetes kémkedése az USA után, valamint gátlástalan adatlopásaik (a világhálón) az amerikai kormányhivataloktól, s más intézményektől, ami különösen aggasztja a Fehér Házat.
Obama ezt szóvá is tette a megbeszélésen, és állítólag azt mondta, hogy ez a kérdés, vagyis a kínai hackerkedés, kiberkémkedés a kétoldalú kapcsolatok „jövőjének a kulcsa”. A megfogalmazás arra utal, hogy a kibernetikai biztonság (az USA ellen irányuló kínai internetes kémkedés visszafogása) döntő lehet a kétoldalú viszony jövője szempontjából.
Az amerikai elnök arra is felhívta vendége figyelmét, hogy Washington pontosan tudja: az informatikai támadások (nem kis hányada), behatolási kísérletek és „közvetlen adatlopások” Kínához köthetőek. Állítását bizonyítékokkal is alátámasztotta, majd közölte, hogy az ilyen típusú tevékenység nem egyeztethető össze a két ország viszonyával.
Még a kétoldalú gazdasági együttműködés is a kibernetikai biztonság szempontjából került napirendre. Obama felhívta Hszi figyelmét, hogy az amerikai szellemi tulajdon ellopása „nagyon súlyos problémát” okozhat a gazdasági kapcsolatokban és akadályozhatja azok fejlődését.
Szerinte ezek – a Kínából eredeztethető problémák – rendkívül komoly gondot jelentenek hazájának. Ezért arra kérte a kínai elnököt, pártvezetőt, hogy vizsgáltassa ki a problémát.
A találkozó témáiról külön-külön beszámoló Tom Donilon nemzetbiztonsági tanácsadó és Jang Csie-cse államtanácsos, a kínai elnök külpolitikai főtanácsadója is kiemelten foglalkozott a kiberkémkedés problémájával. Jang szerint a kínai államfő visszautasította, hogy országa áll az USA elleni kibertámadások mögött, ugyanakkor elutasította az informatikai eszközökkel elkövetett kémkedés minden formáját. A kínai tisztségviselő kijelentette: „Nem lenne szabad, hogy a kibernetikai biztonság ügye a kölcsönös gyanakvás és a két ország közötti súrlódások kiváltó oka legyen.”
Donilon és Jang is megerősítette: a csúcstalálkozón a két elnök felszólította Észak-Koreát, hogy szabaduljon meg atomfegyvereitől. Politikai elemzők ezt a közös, amerikai–kínai állásfoglalást áttörésként értékelik a kétoldalú (politikai) kapcsolatok történetében.
Donilon szerint (a Phenjan legközelebbi szövetségesének számító) Kína és az USA egyetértett: Észak-Koreának le kell mondania nukleáris arzenáljáról, atomfegyver nélküli országgá kell válnia. Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója megerősítette: sem az USA, sem Kína nem fogadja el Észak-Koreát atomhatalomként. Jang Csie-cse szintén megerősítette: a kínai elnök a csúcstalálkozón kijelentette, hogy Peking és Washington álláspontja és céljai azonosak az észak-koreai nukleáris leszerelés kérdésében.
A hétvégi találkozó nyilatkozat elfogadásával ért véget. A dokumentumban a két elnök kötelezettséget vállalt a klímaváltozás elleni közös fellépés ügyében, aminek részét képezi a fluorozott szénhidrogéngázok (HFC) kibocsátása elleni küzdelem is. A HFC gázokat a hűtőberendezéseknél használják, és sokfelé nemkívánatosnak tartják, mert súlyosan károsítja a Földet védő ózonréteget, emellett a légkörbe jutva serkenti bolygónk felmelegedését, az üvegházhatást. A nyilatkozat rámutat: Kína és az USA először fog egymással és más országokkal együttműködni olyan fontos környezetvédelmi kérdésben, mint a szuperüvegházgázként is ismert HFC gyártásának és felhasználásának csökkentése, korlátozása.
