Megunhatta az eddigi hiábavaló fenyegetést és kardcsörtetést a kommunista Észak-Korea, s tegnap – nagy meglepetésre – hivatalosan azt javasolta az ősellenségként kezelt Dél-Koreának, hogy kezdjenek kormányszintű tárgyalást a kapcsolatok normalizálásáról. Szöulban szinte azonnal elfogadták a phenjani ajánlatot. A dél-koreai kormány ugyanakkor jelezte: a kétoldalú találkozó helyszínét és időpontját később határozza meg.
Phenjan legújabb kezdeményezése váratlanul érte Dél-Koreát és szövetségeseit, hiszen Észak-Korea az idén rendkívül kiélezte a feszültséget a Koreai-félszigeten. Ellenséges akcióit még februárban kezdte, amikor – a nemzetközi tilalom ellenére – kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Azóta atomcsapással fenyegette meg déli szomszédját, az Egyesült Államokat és Japánt. Ezenkívül felmondta a Szöullal kötött kétoldalú megállapodások szinte mindegyikét, beleértve a két ország háborúját 1953-ban lezáró tűzszüneti megállapodást, sőt hadiállapotot hirdetett Dél-Koreával szemben. Legutóbb, május második felében, közel fél tucat rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki a Japán-tengerbe, amivel szintén felborzolta Dél-Korea kedélyét.
A hirtelen jött tegnapi békülési ajánlatból megfigyelők arra következtetnek, hogy az eddigi fenyegetőzések és harcias retorika elsősorban az észak-koreai Kim-dinasztia megerősítését szolgálhatták, s nem a külső ellenség megleckéztetését. A fiatal Kim Dzsong Un ugyanis alig másfél éve vezeti a világtól teljesen elzárt koldusszegény, sztálinista országot, amelynek 1,2 milliós hadseregét és kommunista pártelitjét is maga mögé kell állítani. Az év első felében történtek azt sejtetik, hogy ez nagyobb részt már sikerült neki. A phenjani hírek mind arra utalnak, hogy a hadsereg és a kommunista párt vezetése feltétel nélkül követné még olyan öngyilkos akciókba is, mint a világ legerősebb haderejével rendelkező USA megtámadása.
Eddigi akcióival és viselkedésével – amelyet állítólag az ENSZ-szankciók és az idén tavasszal két hónaposra nyúlt amerikai–dél-koreai hadgyakorlat váltott ki – Phenjan háborús feszültséget gerjesztett. Ennek következtében a Koreai-félszigeten az utóbbi évek legsúlyosabb válsága alakult ki. Észak-Korea magára haragította szinte az egész világot, beleértve fő szövetségesét, Kínát is.
Mindazonáltal a váratlan észak-koreai békülési szándék kinyilvánítása alighanem Kína érdeme, hisz a tegnapi bejelentés előtt (még május végén) phenjani küldöttség tárgyalt Pekingben. Feltehetően az után született meg az elhatározás Phenjanban – kínai nyomásra – a párbeszéd és a kapcsolatok felújításáról a minap még mumusként emlegetett Dél-Koreával.
Az apropót pedig június 15-e szolgáltatja, hiszen 2000-ben a két Korea ezen a napon közös nyilatkozatot adott ki, amellyel valamelyest normalizálták viszonyukat, s lehetővé tették a határon (demarkációs vonalon) átívelő kapcsolatok kiépítését. Ennek köszönhetően nyitottak meg egy – közösen működtetett – különleges gazdasági övezetet is az észak-koreai Keszongban, amelyet Phenjan nemrég bezárt. A határ menti ipari komplexumban 123 dél-koreai cég foglalkoztatott mintegy ötvenezer észak-koreait. A különleges gazdasági övezet működésével Észak-Korea évente mintegy kétmilliárd dollár bevételre tett szert, ami kulcsfontosságú a súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő ország számára.
Észak-Korea most kinyilvánította készségét több probléma és vitás ügy megtárgyalására, beleértve keszongi ipari parkot is. Phenjan hajlandó egyezkedni arról is, hogy dél-koreaiakat ismét beengedne az egyik északi üdülőközpontba, ahol 1997 és 2008 között a koreai háborúban szétszóródott családok tagjai találkozhattak egymással. Az észak-koreai KCNA hírügynökség szerint Phenjan a felfüggesztett kommunikációs csatornák egy részét is újra működésbe léptetné, ha Szöul beleegyezik a tárgyalásba. Phenjan azt a közvetlen telefon összeköttetést (forródrótot) állítaná vissza, amely a két ország közötti általános kommunikációt szolgálta. Szöul és Phenjan korábban ezen a vonalon egyeztetett a nemzetközi segélyszállítmányokról és a háborúban szétszakított családok találkozóiról.
