2024. április 27., szombat

Aki megkocsikáztatta Tomislav Nikolićot

A moholi Lakatos István már évtizedek óta fuvaroz fiákeren lakodalmakban és különféle rendezvényeken a Tisza mentén

Vidékünkön a fiákeres fogat nemcsak lovasbemutatókon közkedvelt, hanem újabban ismét népszerű kiegészítője lett az ünneplésnek és a tekintélyes megjelenésnek esküvőkön, lakodalmi hívogatáskor, locsolkodáskor, falunapi és aratóünnepségen, de még a választási kampányrendezvényen is. A moholi Lakatos István fiákeresként egyike azoknak a keveseknek, akik már évtizedek óta rendszeres szereplői az előbb említett családi vagy közösségi eseményeknek a Tisza mentén. A moholi férfi jellegzetes, narancssárgás színű, világítással és rádióval felszerelt fiákerét szürke lipicai lovak húzzák, amelyeket leggyakrabban lakodalmak alkalmával lehet látni, amint az ifjú párt szállítja. Tavaly azonban Moholon megkocsikáztatta Tomislav Nikolić szerb államfőt is, aki akkor még a Szerb Haladó Párt elnökeként kampányolt a választásokra.

A hatvan-egynéhány éves földművesnek a fiákeresség csak hobbi, de korábban két pár lóval fuvarosként is dolgozott, ami a gazdálkodás mellett akkoriban biztos jövedelmet és megélhetést nyújtott a családja számára. Az esztergályos és lakatos végzettségű Lakatos István vasmunkásként is dolgozott, de a nyolcvanas években felmondott a gyárban, és inkább a fuvarozást vállalta, mert az jövedelmezőbb volt. Továbbá tizenöt éven át Szent Mihály lovát, vagyis a ló vontatta halottaskocsit is hajtotta Adán, Moholon és Péterrévén. Mint mondta, gyerekkora óta szereti a lovakat. Nyolc-kilenc éves korábban már az apja ölébe ülve hajtott fogatos járművet, mégpedig szánkót, amivel a trágyát hordták ki a földre. Később lovagolt is, megesett, hogy a Topolyán vásárolt lóval hazalovagolt szülőfalujába. Egy rövidebb időszakot leszámítva szinte folyamatosan tartott lovakat, amelyekkel sokáig a földet is megművelte. Lakatos István megjegyezte, hogy a gázolaj-krízis idején 10 láncot felszántott és elboronált lovakkal, majd a traktorral végezték el az ültetést. Az idén is lovakkal boronálta meg a földeket, bár van traktor a háznál, de azt nem szereti:
– Jelenleg négy lovat tartok, mert egyet eladtam. A lovakra van három pár szerszám, több lovas kocsi, köztük mindenes kocsi, parasztkocsi, három spediter és egy fiáker. Továbbá van a lovak után borona, eke és kapálóeke, az utóbbit befestettem, és felraktam a padlásra, mert már nem használom. Három évvel ezelőtt még lovakkal ekéztem, de a feleségem és fiam piszkált, hogy így már csak én és egy másik ember ekézik Moholon. Emellett fárasztó is oda-vissza járkálni, a traktoron meg kényelmesen ül az ember. Nem szeretem a traktort, de anélkül már elképzelhetetlen a gazdálkodást. Én a lovakat szeretem, azokat minden reggel megmosom, ha húsvét van, ha karácsony, nem számít az ünnep. Szürke lovakat tartok, ezért naponta mosószeres vízzel, szivaccsal átmosom őket, hogy ha véletlen belefekszenek a trágyába, akkor ne színeződjön el a bőrük, mert ha elhanyagolják őket, akkor bebarnulnak. Ezek a lovak nem csinálnak semmit. Az egyik barátom mondta is, tudom-e, hogy ezek havonta megesznek 600 euró értékű takarmányt. Először magamban azt gondoltam, hogy össze-vissza beszél, de aztán utánaszámoltam, és tényleg igaza van. Hadd egyék meg, ameddig mozogni birok, addig biztosan lesz ló a háznál – mondta Lakatos István.
A moholi fiákeres egyébként tényleg nagy becsben tartja a lovait, hiszen az istálló leginkább szobára hasonlít a színes meszeléssel és pingált díszítéssel, valamint a rámás képekkel, illetve a lovak nevét és életkorát tartalmazó táblákkal. A Lakatos-portán egyébként mindenfelé makulátlan tisztaság és rend uralkodik, ez alól az istálló, de a többi gazdasági épület sem kivétel.
Lakatos István tizenkét éve vásárolt magának fiákert, amelyet – mint mondta – korábban drága dolog volt megvásárolni. Ezért egy időben Stevan Vukov fiákerjét és féderes kocsiját használta, amelyet nála tárolt a tulajdonos, később egy adai fiákerestől kérte kölcsön a fogatot. Majd maga is vásárolt egy féderes kocsit, amely hasonlít a fiákerre, de magasabb, ezért kényelmetlenebb fel és leszállni rá.

– Negyven éve hajtok fiákert. Zentára, Adára, Moholra, Péterrévé és Óbecsére járok és jártam lakodalmakban, amelyben a menyasszonyt és a vőlegényt, valamint a násznépet szállítottam. Az emberek szeretik a fiákert, ha megyek vele a lakodalomba, akkor az autók dudálnak, félreállnak, és fényképezik a mobiltelefonjukkal. Ez napjainkban már ritkaságnak számít. Moholon a két kezemen megszámolhatom, hogy hány ember tart lovat. Rajtam kívül fiákerje csak két személynek van. A fiákeremnek különleges színe van, ezért sokszor hívnak lakodalomba, de vittem már a jelenlegi szerb államelnököt is, Tomislav Nikolićot, akik akkor még pártelnökként tartott kampánybeszédet Moholon. A falu központjától szállítottam fiákeren a pártirodáig. Korábban megkocsikáztattam a szabadkai katolikus püspököt is, akit Adáról hoztam Moholra bérmálásra. Legénykoromban jugoszláv államvezetőket is szállítottam féderes kocsin vadászni a moholi rétbe. A szerbeknél divatos fiákeren zenészekkel lakodalomba hívogatni. Rengeteg helyen voltam már, fuvaroztam a hívogató fiatalokat és a zenészeket reggeltől estig. A fiákeres kocsikázásért néha fizetnek, néha nem. A kocsikázókra bízom, hogy mennyit adnak, volt hogy 100 márkát kaptam. Van, akinek ingyen elmegyek, rokonoknak és ismerősöknek, de ismeretlenek is. Egyszer eljött hozzám egy cigány ember, aki hívogatni szeretet volna menni, de fiákeren, mint a gazdagok. Nem volt pénze, de felajánlotta, hogy cserébe eljön kapálni. Mondtam neki, nem kell, lebonyolítjuk anélkül is. Két évvel később Zentára indultam lakodalomba, de nem volt víz, és nem tudtam lemosni a lovakat és a kocsit. Kiderült csőrepedés van a környéken és javítják a vezetéket. Éppen az előbbi fiatalember, aki miután megtudta, mi a bajon, nem vágta el a hibás csövet, hanem fél órára újra megengedte a vizet, így megmoshattam a lovakat és a kocsit is. Sosem tudja az ember, hogy mikor szorul meg, nem mindent a pénzen keresztül kell nézni. A fiákerességet szeretni kell, ha nem kapok semmit, akkor is elmegyek, ezt különben sem lehet megfizetni. Egy díszes felvonulás egy napos előkészületet igényel, mert meg kell mosni a lovakat, valamint megtisztítani a kocsit és a szerszámokat, amelyek el vannak raktározva. Az összepakolás kevesebb ideig tart, de az is legalább fél napos munka – közölte Lakatos István.
A fiákert a moholi gazda felesége, Lakatos Eszter és Karola menyük szokta feldíszíteni a lakodalmakra. A gazdaasszonytól megtudtuk, hogy fogatot korábban krepp papírral díszítették, mostanság azonban inkább már selyemmel ékesítik, de nemcsak a fiákert, hanem a lovakat is. Ezt különösen a roma családok használják a lakodalmak során. Az asszony hozzátette, hogy a fiúk tíz évvel ezelőtti lakodalmán tizenöt fiáker vonult fel, amelyek egyformán voltak feldíszítve.