Az ellenzék és a szakszervezetek ellenzik a legújabb portugál megszorító csomagot, ennek ellenére a parlament várhatóan megszavazza. Pedro Passos Coelho miniszterelnök kormánya a hét végén jelentette be az új takarékossági intézkedéseket, amelyekre a hivatalos indoklás szerint a költségvetési egyensúly megteremtése (az állami kiadások lefaragása), az eladósodás csökkentése és amiatt van szükség, hogy Portugáliának ne kelljen új külföldi hitelt felvennie.
Az adósságválság szorításában vergődő Portugália jobbközép kormánya ezért inkább elfogadta a harmadik nagy megszorító csomagot is. A takarékossági lépések révén a kormány összesen 4,8 milliárd euróval akarja csökkenteni a kiadásokat, ezzel is eleget téve a külföldi hitelezők elvárásainak.
A három évre szóló megszorítások főleg a közalkalmazottakat és a nyugdíjasokat érintik, s többségük 2014-ben lépne hatályba. A megszorító intézkedéssorozat keretében harmincezer közalkalmazottat bocsátanának el a 600 000-ből, a közszférában dolgozók 35 órás munkahetét pedig 40 órára bővítenék, miközben a jelenlegi nyugdíjkorhatárt 65 évről 66 évre emelnék. Emellett a magasabb nyugdíjra újabb „szolidaritási hozzájárulást” szabnának ki, megrövidítenék az állami alkalmazottak szabadságát, és „felülvizsgálnák” a fizetési skálát is, ami bizonyosan bércsökkentéssel jár.
A megszorítások nagy része 2014-ben érezteti majd hatását, így 2015-re, a parlamenti választás évére túl lennének a nehezén.
Ez már a harmadik nagy megszorító csomag Portugáliában, ami miatt egyre erőteljesebben tiltakozik a lakosság, a szakszervezetek, de háborog a sajtó is. A bírálók szerint a megszorítások teljesen tönkreteszik az ország (már harmadik éve recesszióban fuldokló) gazdaságát, tovább gyarapítják a munkanélküliek soha nem látott népes táborát és még inkább felerősítik a demokrácia fennállása óta tapasztalt legnagyobb kivándorlási hullámot.
A szakszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a megnövelt heti munkaidő hátrányosan érintheti az oktatás és az egészségügyi ellátás színvonalát, akárcsak a biztonsági erők tevékenységét. A nyugdíjkorhatár emelése pedig szerintük tovább nehezíti a fiatalok munkába állását. (A fiatalok körében a munkanélküliség már amúgy is rendkívül magas, csaknem 40 százalékos.).
Mások arra hívták fel a kormány figyelmét, hogy a nyugdíj csökkentésével a pénzügyminisztérium jogtalanul avatkozik be a nyugdíjrendszerbe, s emiatt ezt a lépést alkotmányellenesnek is minősíthetik az illetékesek. (Áprilisban a portugál alkotmánybíróság már megakadályozta, hogy a kormány elvonja a közszférában dolgozók és a nyugdíjasok egyes juttatásait, ezzel teljesen felborította az állam idei költségvetési tervét, komoly kihívások elé állítva a politikai döntéshozókat és 1,5 milliárd euró megtakarítástól fosztva meg az államkasszát.)
Portugália 2011-ben kapott 78 milliárd eurónyi mentőhitelt az EU–IMF párostól, miután a felelőtlen költségvetési pénzszórás, a magas államadósság és a gyenge gazdasági növekedés a csőd szélére sodorta az országot. A munkanélküliség azóta 18 százalék közelébe kúszott, a gazdaság pedig a várakozások szerint 2013-ban, a harmadik egymást követő évben is zsugorodni fog. Az államadósság növekedése megállíthatatlannak tűnik, a költségvetési hiány pedig egyre távolodik az EU-ban elvárt szinttől. Akad olyan elemző is, aki emiatt nem tartja kizártnak, hogy Portugália második külső mentőcsomagot kér (ahogyan Görögország is tette), de ezt Lisszabon cáfolja.
