Egy fel nem ismert lehetőség

Beretka Katinka: Maga a törvényhozó sem látta át a nemzetek közötti kapcsolatok tanácsainak valós célját

Pesevszki Evelyn

2013. május 8., 12:07 >> 2013. május 8., 20:20

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Vajdaság területén működő nemzetek közötti kapcsolatok tanácsai nem látják el minden helyi önkormányzatban a vonatkozó törvényben előirányzott feladataikat. Mindez a Magyar Nemzeti Tanács múlt heti ülésén elfogadott kimutatásból derült ki. A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében a nemzetileg heterogén önkormányzatokban (amelyekben a legutóbbi népszámlálási adatok alapján egy adott nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több mint 5%-át, vagy a valamennyi nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több mint 10%-át képezik) önálló munkatestületként nemzetek közötti kapcsolatok tanácsainak kell megalakulniuk. Az MNT Közigazgatási Hivatala által összeállított kimutatás részleteiről Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa nyilatkozott lapunknak.

Melyek a leggyakoribb szabálytalanságok a nemzetek közötti kapcsolatok tanácsainak tekintetében?

– Elsőként azt tartom fontosnak elmondani, hogy az EBESZ szerbiai missziója már 2009-ben összeállított egy hasonló kimutatást. Az MNT ennek a dokumentumnak a tapasztalataira alapozta saját elemzését. A negyvenöt vajdasági helyi önkormányzatból csak azokba küldtük el a felmérés elkészítését segítő kérdőívet, ahol a magyarok százalékaránya meghaladja az egy százalékot. Mitrovica, Ópázova, Ópáva, Pecsince, Petrőc és Sid községekbe nem küldtük el kérdőívünket. Érdekesség, hogy mondjuk Mitrovicán – ami nem multietnikus önkormányzat – és Petrőcön is van nemzetek közötti kapcsolatok tanácsa és ezeknek egy-egy magyar tagja is van. A törvény csak a multietnikus önkormányzatokban teszi kötelezővé a tanácsok megalakítását. Vajdaságban negyvenegy ilyen önkormányzat van. Az előző és a friss kimutatásból is az derült ki, hogy bizonyos önkormányzatok törvényes kötelezettségük ellenére mind a mai napig nem alakították meg a tanácsokat. Mások meghozták az alapító határozatot, de nem választották meg a tanácsot. Ennek több oka is lehet. A különböző nemzeti közösségeket képviselő tanácstagokat az adott nemzeti közösség nemzeti tanácsainak kell javasolniuk. Gyakran megtörténik, hogy a nemzeti tanácsok passzívak és nem jelölnek tanácstagot. Több helyütt a tanácsok megalakultak, de még egyszer sem üléseztek, vagy ha össze is ültek, ez csupán formális jellegű volt, gyakorlati eredményről nem lehetett beszámolni. Az is gond, hogy nem alakult ki egységes gyakorlat a tanácstagokat javasló személyével kapcsolatban. Bár ahogyan azt már elmondtam, a törvény szerint ez a nemzeti tanácsok hatásköre, az önkormányzatok csak minden második esetben fordulnak a nemzeti tanácsokhoz ez ügyben. Az is érdekesség, hogy a legtöbb önkormányzat nem határozott meg külön költségvetési tételt a tanács működésére, hanem általában a többi helyi képviselő-testületi bizottságok pénzeléséhez kötik annak finanszírozását. Az is kiderült, hogy gyakran maguk az önkormányzatok sem tudják, mik is pontosan ezek a munkatestületek. Olyan megjegyzésekkel is találkoztunk, hogy az MNT ugyanaz, mint a nemzetek közötti kapcsolatok tanácsai, mások pedig civil szervezetként tekintenek ezekre. Összegezve: nagy összevisszasággal találkoztunk. Azt a következtetést vontuk le, hogy a vonatkozó törvény nem szolgáltat elegendő jogi alapot arra, hogy a tanácsok mit tehetnek és milyen szintig hathatnak a gyakorlatban az eseményekre. A törvénnyel az önkormányzatok olyan kontrollmechanizmust sem kaptak, amelyekkel esetleg rendszeres ülésezésre kötelezhetnék a tanácsokat. 2010-es megválasztása óta az MNT 18 megkeresésre reagálva 26 javaslatot tett tanácstag személyére vonatkozólag.

Beretka Katinka: Újvidéken ez a tanács akadályozta meg, hogy egy magyar személyről elnevezett utcát átnevezzenek (Fotó: Molnár Edvárd)

Állnak-e olyan eszközök az MNT rendelkezésére, amelyekkel a felsorolt hiányosságok kijavítására ösztönözhetnék az érintett önkormányzatokat?

– Vannak általános mechanizmusok erre vonatkozólag. Azoknak az önkormányzatoknak a vonatkozásában, ahol magában a statútumban sem jelennek meg ezek az intézmények, alkotmányossági felülvizsgálatot lehet indítványozni. Ha viszont mondjuk valahol csak a tanács megalakításáról szóló határozat hiányzik, ott nem sokat lehet tenni, hiányoznak a konkrét mechanizmusok. Ez azt bizonyítja, hogy maga a törvényhozó sem látta át a tanácsok valós célját.

Melyek azok az önkormányzatok, ahol meg sem alakultak a tanácsok?

– Kérdőívünkre és megkeresésünkre Magyarcsernye, Törökkanizsa, Szécsány és Bács nem válaszoltak, ezek tekintetében az interneten sikerült bizonyos vonatkozó adatra bukkanunk. Zentán, Titelen és Ürögön még határozat sincsen a tanács megalakításáról, Szabadkán és Kúlán pedig elfogadták a tanácsok tevékenységéről, megválasztásáról és munkájuknak módjáról szóló határozatot, hivatalosan azonban nem nevezték ki a tagokat. Hasonló a probléma Szenttamáson, ahol az egyik nemzeti közösség nemzeti tanácsa a megkeresés ellenére sem javasolt tanácstagot.

Mit veszítenek azok az önkormányzatok, ahol nem alakulnak meg a tanácsok?

– A gyakorlatra hivatkoznék. Véleményezési joguk kiterjed mondjuk a helyi iskolahálózatok tervére, vagy az utcanevekre. Példának okáért Újvidéken ez a tanács akadályozta meg, hogy egy magyar személyről elnevezett utcát átnevezzenek egy szerb személy nevére. Bizonyos helyeken a nemzeti közösségeket érintő pályázatokat is megvitatják, véleményezik. Vannak olyan területek, amelyek tekintetében nagy befolyásuk lehet, ha megalakulnak, pont abból kifolyólag, hogy a tanácsokban a multietnikus önkormányzatok minden közössége képviseltetheti magát.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége