2024. március 29., péntek

Berezovszkij már nem tér haza

Újgazdag oligarcha, kiesett a Kreml és annak ura kegyeiből, emigrációban él és ellenségei is akadnak bőven. Ez épp elég ahhoz, hogy ne nagyon irigyelje senki az ilyen embereket.

Borisz Berezovszkij is ilyen ember volt. Ma már csak múlt időben lehet beszélni róla, mert az orosz mágnás-emigráns a minap titokzatos körülmények között hunyt el a dél-angliai Surrey grófságban, volt felesége házában. A 67 éves Berezovszkijről az a hír járja, hogy a posztszovjet Oroszország első évtizedének egyik legbefolyásosabb politikus-üzletembere volt. Rendőrségi bejelentés szerint öngyilkos lett, felakasztotta magát.

Ezt nem mindenki hiszi el. Az ilyen fontos emberek egyikéről-másikáról már korábban is kiderült, hogy nem természetes halállal haltak meg. Akadt közülük olyan, akiről feltételezik, hogy Moszkva utasítására tették el láb alól, mert már nagyon útjában állt az orosz vezetésnek.

A gyilkosság gyanúja Berezovszkij esetében is felmerült. A brit rendőrség, amely átvizsgálta az áldozat lakását, azonban nem talált erre utaló jeleket, nyomokat.

Berezovszkij volt felesége, Galina nem végzett semmilyen nyomozati munkát az ominózus otthonban, de a gyilkosság után ő is „helyszínelt”. Nem tudni mit talált, de a rendőrségi jegyzőkönyvben feltűnt neki valami. Az, hogy a volt férje holtteste mellett egy sálat találtak. Berezovszkij egyik közeli barátja, Nyikolaj Gluskov is utalt arra, hogy az oligarcha holttestéhez közel egy sálat találtak, a nyakán pedig fulladásos halálra utaló jelek voltak.

Ebből az ex-feleség és mások is arra következtettek, hogy valakik – talán Moszkva és Vlagyimir Putyin orosz elnök emberei – épp ezzel a sállal fojtották meg Berezovszkijt. A feltételezést a gyilkosságról a brit hatóságok (hivatalosan) nem tartják megalapozottnak.

Berezovszkijt mindenki vagyonos orosz üzletemberként tartotta számon, aki azért menekült el hazájából, mert szembekerült a hatalommal, amely annak idején a fellegekbe emelte. Igaz, az nem ez a hatalom, a Vlagyimir Putyin orosz elnök vezette Kreml volt.

Az még a Szovjetunió 1991-es összeomlása utáni rendszer volt, élén Borisz Jelcin elnökkel. A nagy átalakulás alatt a Kremlhez közeli üzletemberek sokasága gazdagodott meg egyik napról a másikra, privatizációs és egyéb gyanús ügyleteken.

Berezovszkij annak idején Jelcin egyik legközelebbi bizalmasának számított. Oroszországban szerzett dollármilliárdjait is a Jelcinnel ápolt jó kapcsolatainak köszönheti. A hatalmas vagyon egy része még Jelcin életében brit és más bankokba vándorolt. Berezovszkij szép summákat utalt külföldre.

Mások is így tettek abban az időben; ez a gyakorlat azóta sem szakadt meg. Szerény becslések szerint az 1990-es évek eleje óta Oroszországot 500–800 milliárd amerikai dollár hagyta el.

A matematikus végzettségű Berezovszkij az 1990-es évek kétes privatizációs ügyleteit csak úgy tudta lebonyolítani, hogy előzőleg Jelcin és a Kreml bizalmába férkőzött. Kapcsolatai révén sok, ma is közismert és befolyásos üzletember – közöttük Roman Abramovics, az angol Chelsea labdarúgóklub tulajdonosa – szerzett mesés vagyonokat és került a világ leggazdagabbjai közé.

Jelcin 2000-ben történt visszavonulása után az elnöki hatalmat Putyin vette át. Berezovszkij egy ideig jó viszonyban volt Putyinnal is, akit 1999-es kormányfővé történt kinevezése óta jól ismert. Kapcsolatuk azonban gyorsan megromlott, s Berezovszkij kegyvesztetté vált Moszkvában. Befolyását a Kremlben azóta sem tudta visszaszerezni.

Nem csak a hatalomból szorult ki, de 2000-ben már az országot is el kellett hagynia, hogy aztán a putyini rendszer legismertebb kritikusává váljon. Londonba menekült. Ez volt az egyetlen útja, hogy elkerülje a felelősségre vonást – a hazájában ellene felhozott – pénzmosás és csalás vádja miatt. Oroszországban több – tízmillió dolláros – csalási ügyben találták bűnösnek, ami miatt tizenkilenc év börtönbüntetést róttak ki rá távollétében. Azt állította, hogy az ellene felhozott korrupciós vádak alaptalanok, politikai indíttatásúak és csak arra szolgálnak, hogy ellehetetlenítsék, mert bírálta a Putyin-rendszert.

A 2002-es ítélet után Moszkva kérte hazatoloncolását. Berezovszkij (távollétében) azzal védekezett, hogy az orosz kormány az életére tör. A londoni bíróság elfogadta az érvelést, s megtiltotta átadását az orosz hatóságoknak. Nagy-Britannia előbb politikai menedékjogot adott az oligarchának, majd 2003-ban megtagadta kiadatását.

Londonban kapcsolatot tartott fenn Alekszandr Litvinyenkóval, az orosz kémszervezet, az FSZB egykori ügynökével, aki ugyancsak 2000-ben emigrált a szigetországba. Litvinyenkót 2006 végén – vélhetően orosz ügynökök – megölték; teájába radioaktív anyagot (polónium 210-es izotópot) csempésztek, ami nem sokkal később végzett vele.

Moszkva emberei 2007-ben Londonban állítólag Berezovszkijt is el akarták tenni láb alól. Berezovszkij azóta még erőteljesebben ostorozta Putyint és rendszerét, mint korábban. Többször nyílt felhívásokat intézett az orosz ellenzékhez Putyin – akár erőszakkal történő – megbuktatására. A The Guardian vezető baloldali brit napilapnak is azt nyilatkozta, hogy Putyin rendszerét csak erővel lehet megdönteni.

Állítólag pénzelte is az orosz ellenzéket. Sokáig volt is miből. A tekintélyes amerikai pénzügyi magazin, a Forbes öt évvel ezelőtt még 1,3 milliárd dollárra becsülte vagyonát, amely azonban azóta „elolvadt”. Hírek szerint Berezovszkij az utóbbi időben már ingóságait és ingatlanait is eladta, hogy fenn tudja magát tartani.

Mintha érezte volna, hogy közeleg a vég. Erre utal az is, hogy hónapokkal ezelőtt levélben kért bocsánatot Putyintól és azt is megpróbálta kieszközölni az orosz elnöknél, hogy engedje hazatérni. Máig sem tudni, válaszolt-e neki Putyin, esetleg olyat üzent, amit Berezovszkij már nem bírt elviselni.