Jelentős figyelmet szentelt a magyarországi alkotmánymódosításnak az európai, különösen pedig a német és az osztrák sajtó. A konzervatív Die Welt Orbán lerombolja a jogállamiság kultúráját címmel közölt kommentárjában úgy véli: egy hajlíthatatlan ember akaratát lehet felismerni amögött, ami Magyarországon a Fidesz választási győzelme óta zajlik. A lap szerint ez az akarat arra irányul, hogy a megrázkódtatások során keresztülment ország végre stabilizálódjék. Orbán „nem ellenállóbbá teszi országát, hanem veszélyes keményedés felé vezeti, ami pedig túl kemény, az könnyen törik” – írta az újság.
A baloldali Frankfurter Rundschau és fővárosi laptársa, a Berliner Zeitung ugyanazt a vezércikket közölte. Az írás szerint a hatalom a modern államokban legfeljebb csak első pillantásra tűnik vulgárisnak, másodjára már a dolgok kényszerítő erejének, logikus következménynek tetszik. A magyar parlament döntése azonban „második pillantásra is a hatalom nyers demonstrációja”, a módosítás tartalma pedig provokáció – olvasható az újságban.
Tőrdöfés a jogállam szívébe – értékelte a müncheni Süddeutsche Zeitung az alkotmánymódosítást. Hatalomra lépésekor Orbán Viktor forradalmat jelentett be, és úgy néz ki, hogy a magyar állam hamarosan tényleg nem az lesz, mint ami volt. A nemzetet azonban legnagyobb tisztelője felől fenyegeti veszély. A populista vezető több szerepet alakít: a legkedvesebb számára a nemzet megmentője, aki megszabadít a kommunizmustól, ismét segíti érvényre juttatni a hagyományos értékeket, és megvédi az ország becsületét. Amióta életbe lépett az új alkotmány, azóta egyre-másra kiegészítették. Éspedig azzal a céllal, hogy kivonják a Nemzeti Bankot az unió befolyása alól, szavatolják a korábbi elnökök nyugdíját, vagy éppen a Fidesz igényeinek megfelelően változtassák meg a választási törvényt.
A brüsszeli figyelmeztetések láttán Orbán bebújik a második legkedveltebb szerepébe: ilyenkor ő a jó demokrata és meggyőződéses európai, aki megértést mutat a partnerek aggályai iránt, megváltoztat egy pár apróságot, ám azután megindítja a következő csapást. A legújabb a jogállam szívébe hatol, mivel az igazságszolgáltatás függetlenségét érinti.
A Der Tagesspiegel Puccs felülről címmel számolt be a módosításról, amelynek a lap szerint az a célja, hogy szavatolja a kormánypárti világnézet érvényesülését, és minél több hatalmat mentsen át a következő választások utáni időszakra. A Spiegel Online Vitatott alkotmánymódosítás: Magyarország búcsúzik a jogállamtól című cikke kiemeli: „Egy ország Európa közepén feladja a jogállamiság elvét, Magyarország megfosztja hatalmától az Alkotmánybíróságot.”
„Orbán Viktor masszívan növeli befolyását, a polgári jogokat korlátozzák”, és „Magyarország így elbúcsúzik az Európát jelentő valamennyi értéktől” – írta a német lap.
A Der Standard című liberális osztrák napilap úgy látja: Orbán Viktor a klasszikus szalámitaktikával alakítja saját elképzelése szerint a demokráciát, ennek eleme az Alkotmánybíróság hatalmának kurtítása. A gyanút, hogy az igazságszolgáltatásnak és a hatóságoknak a jövőben a hatalom birtokosainak érdekei szerint kell eljárnia, erősíti a külföldiek földvásárlása körüli átláthatatlan jogi helyzet – fogalmazott a szerző, aki az Európai Bizottságnak, az Európai Néppártnak és Magyarország szomszédainak fellépését sürgette.
A Die Presse című konzervatív osztrák napilap cikkírója szerint „ha ellenállásra talál, többnyire kevéssé válogatósan reagál Orbán Viktor”, és a kormányfő ilyenkor nem ritkán „a feszítővashoz nyúl”. Ebbe a kategóriába tartozik a „keresztülkorbácsolt” alkotmánymódosítás is.
