Az előrehozott választások államcsődhöz vezetnének – értékelte Saša Đogović a Piackutatási Intézet (IZIT) munkatársa.
„Az esetleges 2013-ban tartandó választások két számjegyű inflációt gerjesztenének, ugyanakkor leállnának a bejelentetett beruházások és a folyamatban lévő reformok is. Ezekre a választásokra egyes pártok és egyének érdekei miatt kerülne sor, nem pedig nemzeti érdekből” – mondta sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a rendkívüli választások kérdésessé tennék a korrupcióellenes harc folytatását is, a hitelfolyósítás feltételei rosszabbak lennének, tőkeelvándorlásra kerülne sor, minden pedig, ahogy fogalmazott „nyomást gyakorolna az árfolyamra is, a devizatartalékok vészes csökkenését okozva”.
Az IZIT becslései szerint a 2013-as év végén az infláció 7,5 százalék körül alakul, ami kedvezőbb, mint a tavalyi, amely 12,2 százalékot tett ki.
Mint Đogović hozzátette, 2013-nak a reformok évének kell lennie a közszférában, amelyek által „egészséges alapokat fektetnének le, amelyekre építeni lehetne az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődését”. A szakember szerint a vásárlóerő reális növekedése majd csak ezután, 2014-ben várható.
Becslése szerint az idén a bruttó társadalmi termék (GDP) 2,5 százalékos növekedése várható, vagyis nagyobb lesz, mint azt a kormány tervezte és ez az első alkalom, amikor az intézet optimistább előrejelzést ad, mint a gazdaságpolitika kreálói.
„Természetesen abban az esetben, ha beindulnak a smederevói acélművek és sor kerül néhány új beruházásra, mint amilyen az Egyesült Arab Emírségek befektetése, ez nagyobb növekedést is eredményezhet, de már az is sikernek tekinthető, ha egészséges alapokat teremtünk a jövő évi gazdasági fellendüléshez” – tette hozzá.
Jelentős részben a választásoknak tudható be az a tény is, miszerint Szerbia a tavalyi évet gazdasági tekintetben teljes mértékben elvesztegette. A külkereskedelmi csere tavaly 30,4 milliárd dollár értékű volt, ezzel szemben az idén ez várhatóan növekedik.
Mint Đogović kifejtette, az idei növekedésre elsősorban a Fiat kragujevaci beruházásának köszönhetően számíthatunk és az ebből eredő tervezett exportnak, emellett a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) terjeszkedési terveinek Bulgária és Bosznia-Hercegovina irányába. Ugyanakkor folyamatban van a pancsovai kőolaj-finomító korszerűsítése is, illetve fontos lenne a smederevói acélművek „beindulása”.
Szerbia a szakember szerint a magasan eladósodott országok közé tartozik, tekintve, hogy a 2013-as közadósság aránya eléri a GDP 67 százalékát. A tavalyi év végén a teljes közadósság 17,7 milliárd euró volt, ami majdnem a kétszerese a 2008 végi értéknek.
Az idegenforgalomra tavaly a recesszió volt jellemző, 2,4 százalékkal csökkent az éjszakázások száma az előző évhez képest. A kiskereskedelmi áruforgalom is csökkenést jegyzett, állandó árakban mérve 6,2 százalékkal.
Đogović értékelése szerint a 2012-es év politikai alkudozásokkal telt „és mint ilyen, az előző négy év felelőtlen gazdaságpolitikájával együtt a csőd szélére juttatott bennünket”. A hatalomváltás után a szakember úgy látja, apróbb kedvező jelek tapasztalhatók, egy sor olyan lépés történt, amelyek jó irányba mutatnak, illetve olyan irányvétel is tapasztalható, miszerint a kormány a közvállalatok szerkezeti átalakítására készül.
