A csődbe ment csonoplyai Bácska mezőgazdasági vállalatot 2009-ben a topolyai illetőségű Brindza Ferenc üzletember Belize-ben bejegyzett offshore cége vásárolta meg 4,4 millió euróért. Ugyanez a vállalkozó vette meg, úgyszintén csődből, a Krivaja mezőgazdasági vállalatot 350 millió dinárért. Később Brindza Skelta nevű cége megszűnt, a teljes vagyona átkerült az ugyancsak az ő tulajdonában álló és ugyancsak a közép-amerikai adóparadicsomban bejegyzett Natronisa International Inc. vállalat tulajdonába. Tavaly nyáron a csonoplyai Bácska vezetőségét és a tulajdonost is gazdasági csalás gyanújával őrizetbe vették, a tíz letartóztatott személy jelenleg szabadlábon védekezik.
A vállalatban, amely mintegy 1300 hektár szántóval, 36 hektár gyümölcsössel, sertés- és baromfifarmmal rendelkezik, összesen harmincöt dolgozó maradt, de attól tartanak, már nem sokáig. Arra panaszkodnak ugyanis, hogy immár huzamosabb ideje a cégvezetés rá akarja venni őket, hogy önként és végkielégítés nélkül mondják föl munkaviszonyukat, majd kössenek újabb munkaszerződést, de Krivajára, és mindössze három hónapban meghatározott időre. A cégvezetés szóbeli nyomásgyakorlása a legutóbbi munkásértekezlet után vált igazán komollyá, ugyanis az akkor a munkahelyük megtartása mellett ágáló nyolc alkalmazott fölmondás előtti figyelmeztetést kapott, azzal az indoklással, hogy illetlenül viselkedtek a munkaadójukkal szemben.
Az emberek természetesen féltik a munkahelyüket, rettegnek, hogy bármikor fölmondást kapnak, és sejtik, hogy az is csak az agóniájuk meghosszabbítását jelentené, ha elfogadnák az áthelyezést, három hónap elteltével nem hosszabbítanák meg a szerződésüket. A fölmondás előtti figyelmeztetések pedig végképp kihúzták náluk a gyufát, január legvégén közös tiltakozásba fogtak, és az állami szervektől kérik jogaik védelmét.
A HELYI FÖLDMŰVESEK IS ELÉGEDETLENEK
A csonoplyai földművesek a mezőgazdasági vállalatban dolgozók mellé álltak, egyben saját gondjaikra is fölhívták a figyelmet a csonoplyai polgároknak és a helyi önkormányzatnak címzett átiratukban. A faluban mezőgazdaságból élők aggodalmukat fejezik ki a Bácska 35 állandó és mintegy negyven idénymunkásának egzisztenciája miatt, akik maholnap jövedelem nélkül maradhatnak. Egyben fölemelik hangjukat a külföldiek szerbiai termőföldhöz jutása ellen, jelezvén, hogy a mezőgazdasági vállalat legutóbbi eladása is vélhetően számos törvénysértés mellett történt, és hogy a birtok rövidesen idegen kézbe kerülhet.
Az állattenyésztők azt panaszolják, hogy amíg ők nem bérelhettek szántót más kataszteri községben, addig nem falubeliek Csonoplyán vettek bérbe termő területeket, ezzel közvetlenül hozzájárultak a helyi jószágtenyésztés csökkenéséhez, és veszélyeztetik a helyiek megélhetését.
Az állami tulajdonban lévő termőföldek küszöbön álló árverésével kapcsolatosan törvénymódosítást követelnek, abban az értelemben, hogy csak az licitálhasson a szántókra, aki igazoltan öt éve az illető kataszteri község bejelentett lakosa, és mezőgazdasági termelésből él. Eddig ugyanis az történt, és most is az várható, hogy más községekből ideiglenesen átjelentkeznek Csonoplyára, és elviszik a termőföld használati jogát.
A csonoplyai polgárok és mezőgazdasági termelők azt is fölróják, hogy a falu földjeiből 1360 hektárt az Aleksa Šantić mezőgazdasági vállalat művel, amiért nem fizeti a bérleti díjat. A Sárin (Aleksa Šantić) lakó földművelők gondjait megértve figyelmeztetnek, hogy amennyiben ezt a területet a helybeliek használnák, rendszeresen fizetnék a bérleti díjat, ami Zombor város hasznát növelné.
A TÖRVÉNY SZAVA LESZ A DÖNTŐ
A Bácska Rt.-ben alkalmazottak nyilvánossághoz fordulását nem hagyta szó nélkül a cégvezetőség sem. A sajtóhoz eljuttatott közleményben Zavarkó Árpád, a tulajdonos jogi képviselője kihangsúlyozta, hogy a Szerb Köztársaság alkotmánya és jogrendszere szavatolja a munkavállalók és munkaadók jogait, így a jogsértések elbírálásában a bíróság az illetékes. Az ügyvéd szerint e viszonyok terén nem történt jogsértő magatartás a munkáltató irányából, ám amennyiben a bíróság ezt másként ítéli meg, akkor a cég természetesen jogkövető magatartást tanúsít, és érvényesíti a bíróság döntését. Ugyanakkor a dolgozóktól is a törvénytisztelő magatartást kéri számon, amennyiben az esetleges bírósági eljárás a cégvezetőség javára dönt. A menedzsment jogi képviselője bővebb tájékoztatást is kilátásba helyezett.
