Hiábavaló volt eddig a megannyi kormányintézkedés az Európai Unióban, hiszen a közösséget évek óta sújtó válságot kiváltó eladósodás 2012-ben sem csökkent. Ellenkezőleg, tovább nőtt. Az EU-tagok teljes adóssága tavaly 700 milliárd euróval emelkedett, de gyarapodott a munkanélküliek tábora is.
A lakosság nagy többsége mindenütt nagyon megsínyli a krízist, és egyre elégedetlenebb az életszínvonal csökkenése miatt. A mélyülő válság ellenére szép számmal akadnak olyan magánszemélyek és cégek is, akik/amelyek gyarapították a vagyonukat.
A Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség összeállítása arról tanúskodik, hogy a Föld igazán gazdag emberei még inkább megtollasodtak a 2012-es válságévben. A világ száz leggazdagabb emberének összvagyona tavaly év végén már csaknem 1900 milliárd dollárra nőtt, vagyis 241 milliárd dollárral gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest.
Kivételek – mármint vesztesek – is akadtak, de az ő arányuk elenyésző. A százas listán szereplők közül ugyanis csupán tizenhat befektető vagyona csökkent a múlt évben.
Németország kiemelt és különleges helyet foglal el a vagyongyarapodás szempontjából. A válság ellenére a német cégek és magánszemélyek jó részének sikerült növelnie vagyonát. Tavaly is, de az azt megelőző (szintén rossz) években is.
Ha hinni lehet a különböző kimutatásoknak, az EU-ban a legtöbb gazdag ember Németországban él. A svájci Bilan gazdasági magazin szokásos éves felmérése szintén azt bizonyítja, hogy német állampolgárok a legtehetősebbek az egész EU-ban. A lap összeállításában megjelentetett 300 fős listán a németek vannak a legtöbben: 28-an.
Berlin szintén arra a következtetésre jutott, hogy a világon végigsöprő válság 2008-as kezdete óta nőtt a németek vagyona. Eközben csökkent a különbség az ország keleti (a volt kommunista NDK) és nyugati fele között. Mindazonáltal a vagyoni különbség még mindig szembeötlő a két országrészben. Németország nyugati tartományaiban a háztartások átlagosan 132 ezer euró vagyonnal, a keletiben azonban csak 55 ezer euróval rendelkeznek.
A vagyoni különbségek és egyenlőtlenségek más formában is megmutatkoznak. Németországban, ahol a társadalom fele csupán a teljes magánvagyon egy százalékával rendelkezik, az utóbbi években tovább nőtt a szegények és a gazdagok közötti szakadék.
Az összkép és az országos statisztika azonban sokkal vidámabb. A berlini kormány tavaly megállapította, hogy a válság előtti utolsó év, vagyis 2008 és 2012 eleje között 1400 milliárd euróval gyarapodott a német magánszemélyek összvagyona, és elérte a 10 ezer milliárd eurót. Ebből a lakosság készpénzben, értékpapírban, bankbetétben és biztosítási konstrukcióban tartott vagyona – a múlt év kezdetén – összesen 4715 milliárd euró volt, ami minden korábbinál nagyobb összeg.
A németek pénzbeli (és egyéb) vagyona azóta tovább nőtt. Ez azt jelenti, hogy újabb rekordszintre emelkedett. A jegybank, a Deutsche Bundesbank minap ismertetett összesítése szerint a németek pénzbeli vagyona 2012 harmadik negyedévének végére már elérte a 4871 milliárd eurót, ez éves összehasonlításban 1,3 százalékos (64 milliárd eurós) emelkedésnek felel meg. A központi bank megjegyzi: az euróövezeti adósságválság miatt tavaly ősszel a németek megváltak értékpapírjaik (elsősorban részvénybefektetéseik) egy részétől és megtakarításaikat inkább bankbetétekbe, biztosítási kötvényekbe fektették, vagy készpénzben tartották.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy eközben az állam tovább szegényedett. „Lecsúszása” nem a válság éveiben kezdődött, hanem évtizedekkel ezelőtt. A válság csak rásegített a pénztelenség zűrzavarára, amelyet jórészt az váltott ki, hogy 1992 és 2008 között 600-700 milliárd euróval csökkent a német állam vagyona. A hiány azóta 800 milliárd euró fölé kúszott.
