Csípe Tímea, az intézmény vezetője úgy döntött, nem kockáztat. Beszünteti a nagyterem használatát addig, míg nem hárul el a veszély. Immár hatodik éve tart az áldatlan helyzet:a színházterem raktárhelyiségként funkcionál.
A lepusztult állapotban lévő, nedvesedő falú, mennyezetű, hideg terem állapota az elmúlt években tovább romlott. A barátságtalan, szebb időket is megélt helyiségben szomorúan festettek még a Mara színtársulat korábbi bemutatóiról jól ismert, vidám hangulatú díszletelemek, kellékek is. A hazai és nemzetközi elismeréseket szerzett topolyai amatőr színtársulat is csak tárolásra tudja használni a termet, annak előcsarnokában, a folyosókon készülnek nagy sikerű darabjaikra....
Mint a Művelődési Ház igazgatója a minap emlékeztetett, 2002-ben született egy grandiózus, de nagyon impozáns terv a topolyai Művelődési Ház felújítására vonatkozóan Đorđe Kaćanski és Harkai Imre építészmérnökök jóvoltából, de 2007-ben, az illetékesek úgy döntöttek, a hatalmas befektetéseket igénylő terv megvalósításának lehetőségeit nem keresik, hanem gyakorlatias célok által vezérelve, a már meglévő színháztermet próbálják felújítani, korszerűsíteni. Akkor a tartományi oktatási és művelődési titkárság 2007 decemberében záruló, a Vajdaság területén lévő művelődési intézmények és házak felújítását, karbantartását célzó pályázati lehetőségével a topolyaiak is éltek. Kaćanski, Pióker Károly és Hupkó István neves szakemberek bevonásával vállalta, hogy a pályázatra egy ötlettervet készít. Ezen terv szerint, amely akkor 28 millió dinárt irányzott elő a színházterem teljeskörű felújítására, ugyan csökkenteni kellene a jelenleg 363 férőhelyes nézőtér befogadóképességét, de egy korszerű, nagyobb színpaddal gazdagodna általa a színházterem. Az ötletterv terebélyesebb nyílásokat is előirányoz, amely nagyobb díszletek befogadását is lehetővé teszi. Sajnos a 2007 végén átadott pályázati anyag elbírálásáról nem érkezett visszajelzés az illetékesekhez. A 2008-ban történt kiíráskor a tartományi illetékesek elutasították a Művelődési Ház színházterme felújítására vonatkozó pályázati anyagát, 2009-ben pedig még a pályázás lehetősége sem adatott meg.
– 2009-ben még reménykedtem, hogy, ha nem is ítélik meg számunkra az általunk kért támogatás egészét, vagyis 18 millió dinárt, az előmunkálatokat, amely elsősorban a kőművesmunkákat jelentené, a tartományi támogatásból majd fedezni tudjuk. 2009 decemberében írásban is megerősítették számunkra, hogy segítségnyújtásra egyelőre nem számíthatunk a részükről. A tartományi illetékesek hozzáfűzték, a jövőbeli pályázási lehetőségekről időben értesítenek. 2010-ben, 2011-ben nem értesültem művelődési házak felújítását, karbantartását célzó pályázati lehetőségekről. A 2012-es év első hónapjában a tartományi művelődési és oktatási titkárság ugyan írt ki pályázatot eszközbeszerzésre és épületkarbantartásra, felújításra vonatkozóan, de mivel akkor – a korábbi gyakorlattól eltérően – már kiíráskor világossá tették, hogy tízmillió dinár körüli nagyságrendű keretösszeggel támogatnák a tartományi pályázókat, feleslegesnek találtunk előrukkolni kérelmünkkel. Mozitermünk gázfűtésére vonatkozó igénylésünkkel léptünk akkor az illetékesek irányában, de pályázati anyagunkat elutasították. Az idei évben, a február 6-ig élő, ugyanezen tárgyú tartományi pályázat esetében, amelynél 9,2 milliós támogatási keretösszeget határoztak meg, a moziterem digitalizációját elősegítő magas felbontású projektorra és egy blue ray-lejátszóra, valamint annak felszerelésére adtunk be írásos kérelmet. Reménykedünk a sikerben – nyilatkozta az igazgató.
– A színházterem felújításával kapcsolatos pályázatunk vonatkozásában az utóbbi hat évben még nem éltünk a költségmódosítás lehetőségével, a korábbi években a 2007-es anyagban feltüntetett árakkal, az akkori ötlettervvel rukkoltunk újra és újra elő. Mivel az előző évek tapasztalatait figyelembe véve keserű szájízzel ugyan, de kénytelen vagyok megállapítani, hogy tartományi, köztársasági szintű forrásból egyelőre nem látok lehetőséget nagyberuházást igénylő felújítási tervünk támogatására, úgy érzem, jelen pillanatban csak külföldi eszközforrás, az önkormányzatunkkal közös pályázati fellépés lendítheti pozitív irányba ügyünket. Esetleges sikeres pályázást követően már az ötlettervet követő főterv elkészítése is nagy kiadást jelentene: nem hivatalos források szerint már 2007-ben 750 ezer dinárba került volna annak kivitelezése. 2012 őszétől szülési szabadságon vagyok, de a topolyai színházterem jelenlegi állapota, annak hiánya és nélkülözésének következményei most is foglalkoztatnak. 2013 őszén, ha ismét munkába állok, tárgyalást kezdeményezek az alapító, vagyis az önkormányzat, továbbá a tulajdonjogokat élvező topolyai helyi közösség illetékeseivel, és javaslom: kérjünk fel szakembereket arra, hogy véleményezzék, a jelenlegi mozitermünk átalakítását, amely feltehetően jóval kisebb anyagi megterheléssel járó beruházást követelne, mint a színházterem átépítése, újjáépítése, sikerülhetne-e egy áthidaló megoldást találnunk arra, hogy a topolyaiaknak a jövőben ne kelljen ennyire szűkösre szabott keretek közé szorítani a színházi élményszerzés lehetőségét. A 224 férőhelyes moziteremben időről időre ugyan most tartunk színi előadásokat, de mivel a vetítés a terem elsődleges funkciója, a színházi előadások és egyéb kulturális rendezvények csupán kis számban, nehézségekkel, fenntartásokkal bonyolíthatók le. Üdvözlendő, hogy kulturális rendezvények szervezésére a topolyai községi költségvetési keretben a folyó évre 450 ezer dinárt irányoztak elő számunkra. Ez a keret jóval, százhúszezer dinárral magasabb az előző években erre a célra juttatott összegnél. Intézményünk az összeget elsősorban színházi előadások meghívására használja fel. Sajnálatos azonban, hogy az előadások kiválasztásában továbbra is elsősorban a színpadi tér alkalmassága a döntő tényező – fejtette ki az intézményvezető.
A topolyai kulturális intézmény munkatársai mozitermük mellett halmozottan használják ki a kiállítótermük adta lehetőségeket. A tárlatok mellett ebben a helyiségben konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, különböző műhelymunkák szerveződnek, de színielőadások szervezésére teljesen alkalmatlan a helyszín. Előfordul, hogy rendezvényeknek ad otthont a színház előcsarnoka, a mozi lépcsőháza is. Az intézmény többek között képtelen méltó helyszínt biztosítani a város két kiváló művelődési központjának fellépéseihez, nem tud eleget tenni az alapító által megszabott azon kötelezettségének sem, hogy évről évre falain belül adjon otthont a gyermek és felnőtt népi zenekarok és táncegyüttesek községi szemléjének.
A Művelődési Ház vezetőjét jelenleg, ahogy a korábbi években is, támogatásáról biztosítják a topolyai helyi közösség és az önkormányzat illetései is: ha a színházterem felújítási munkálataira sikerül támogatást nyerni, az alapító és a tulajdonos vállalja a szükséges önrész biztosítását.
– Sajnos Művelődési Házunk vonatkozásában a folyó évre csupán kétszázezer dináros pénzügyi keretet tudtunk elkülöníteni javítási, karbantartási célokra, kilencvenezret anyagköltségekre, valamint újabb kétszázezer dinárt irányoztunk elő gépek, felszerelések karbantartására. Egyéb, nagyobb horderejű, a színházterem felújítását, karbantartását célzó beruházások sajnos nincsenek előirányozva 2013-ra. Ha pályázati eszközökből azonban lehetőség nyílna munkálatok beindítására a topolyai színházterem esetében, az egymillió dináros nagyságrendű intervenciós eszközeinkhez nyúlnánk, hogy az önrészt biztosítsuk mindehhez. Az önkormányzatra ezentúl is partnerként tekinthet a Művelődési Ház. Jelen pillanatban reményteljesebbnek érzem, ha az önkormányzat és a művelődési intézményünk egymással karöltve, elsősorban külföldi testvértepelüléseinkkel közösen fellépve pályáz a színházterem felújítására, semmint hazai forrásokban bízik – mondta Lackovics Károly, a Topolya községi tanács művelődési kérdésekkel megbízott képviselője.
