„Ott üsd a szerbet, ahol fáj neki”

A preševói emlékmű eltávolítása miatt vasárnap este óta Koszovóban több támadást is intéztek szerb emlékművek ellen

Pesevszki Evelyn

2013. január 21., 19:30 >> 2013. január 26., 17:58

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Preševo, Medveđa és Bujanovac Felszabadítási Hadsereg (UÇPMB) elesett tagjainak emlékére felállított preševói emlékmű vasárnapi eltávolítása miatt hétfőn több ezer albán nemzetiségű polgár tiltakozott Preševo főterén. A tiltakozáson nem történt incidens. Az elsődleges tervek szerint a résztvevők tiltakozó sétán is részt vettek volna, ezt azonban végül lemondták.

A helyi politikai vezetők felolvasták közös deklarációjukat, amelyben elítélik a szerb kormány fellépését és az emlékmű eltávolítását.

Egy másik, párhuzamosan megtartott, tiltakozáson a helyi civil szervezetek és az UÇPMB elesett tagjainak családjai fejezték ki elégedetlenségüket a szobor eltávolítása miatt. A családtagok szerint a szerb államhatalom hazugságokat állít az UÇPMB tevékenységével kapcsolatban.

(Fotó: Beta)

Az emlékmű helyére hétfő reggel óta virágot helyeznek el a polgárok.

Ivica Dačić kormányfő, belügyminiszter becslése szerint Preševóban és Dél-Szerbiában stabil a helyzet. A miniszterelnök szerint mindenki téved, aki szerint a biztonsági helyzet egy emlékműtől függ. Szánalmas az az ország, ahol egy emlékműtől függ a biztonsági helyzet – hangsúlyozta Dačić, hozzátéve: a dél-szerbiai történéseknek vagy magának Dél-Szerbiának semmi köze a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédhez, vagyis magától értetődik, hogy a tárgyalások folytatódnak.

A helyi albán vezetők bejelentésére reagálva, hogy a nemzetközi közösség segítségét kérve folytatják a küzdelmet az emlékmű visszaállításáért, Dačić közölte: a nemzetközi közösség egyértelműen a felek tudtára adta, hogy az emlékmű kérdése Szerbia belügye.

A szerb belügyminiszter arról is nyilatkozott, hogy a tiltakozáson nem Koszovó, hanem Albánia zászlaját lengették a polgárok.

– Preševo Albánia? És mi köze van Koszovóhoz? Ez bizonyítja, hogy Koszovó létrehozásával egy hamis államot kívántak létrehozni. Valójában Albániáról van szó. Ezért is mondtam mindig is, hogy Albániával kellene tárgyalnunk, csak hát senki nem hallgatott meg. Egyébként Prishtina reakciójára, vagyis az onnan érkező fenyegetésekre egyszerű lenne válaszolnunk, ha a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd a tárgyalófelektől függne. Az igazság azonban az, hogy sem Belgrádot, sem Prishtinát nem kérdezi senki sem – magyarázta Dačić.

Hasonlóan nyilatkozott Aleksandar Vučić kormányalelnök is, azt mondta, hogy a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd folytatását semmiféleképpen nem befolyásolják a Preševón történtek. Vučić reményét fejezte ki, hogy Dél-Szerbiában hamarosan megnyugszanak a kedélyek.

– Szeretném megnyugtatni a polgárokat. Civilizáltan és felelősségteljesen léptünk fel. Nem azért, mert gyengék lennénk, hanem azért, mert olyan jövőt szeretnénk kiépíteni, amelyben szerbek és albánok békében élhetnek egymással. Ugyanakkor a szerb törvényeket mindenkinek tiszteletben kell tartani, függetlenül attól, hogy az ország mely területén él valaki. Ahhoz kapcsolódóan pedig, hogy egyesek továbbra is Dél-Szerbia Koszovóhoz való csatolását kérik, és ezt bizonyos körök még támogatják is, csupán annyit mondanék: ez Szerbia alkotmányának a megdöntésére való felszólítás – összegezte Vučić, hozzátéve, hogy Nagy-Britannia elégedetlenségét fejezte ki az emlékmű eltávolítása miatt, ezért hamarosan felkeresi az ország belgrádi nagykövetét.

A prishtinai vezetőség nem ért egyet a szerb kormány első és második emberének álláspontjával. A preševói emlékmű eltávolítása igenis veszélyeztetheti a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédet – jelentették ki vezető koszovói albán politikusok.

Egyedül az Önrendelkezés Mozgalom szólította fel a koszovói albánokat a béke megőrzésére. Revansizmus helyett inkább a koszovói kormányra kell nyomást gyakorolni – vélik az Önrendelkezés vezetői.

– A harag érthető, ugyanakkor a revansizmus nem teszi jobbá a Preševo-völgyi albánok helyzetét, és nem erősíti Koszovó pozícióját. A harag keltette erőt a Hashim Thaçival szembeni nyomásgyakorlásra kell fordítani – olvasható az Önrendelkezés közleményében.

Míg Dél-Szerbiában nem történtek incidensek, addig Koszovóban többet is jegyeztek vasárnap este óta. Đakovicában, ahol az albán lakosság vasárnap este tiltakozást szervezett, a tömeg egy része elindult a helyi pravoszláv kolostor felé, azzal a szándékkal, hogy megrongálják az épületet. A koszovói rendőrség sikeresen megfékezte a felbolydult tiltakozókat. A szóban forgó kolostort, ahol jelenleg négy apáca él, 2004-ben felgyújtották, majd néhány évvel ezelőtt felújították.

Kosovska Mitrovicán szintén vasárnap este két Molotov-koktélt dobtak a városháza épületére, a robbanószerkezetek azonban nem robbantak fel, ezért sem az épületben nem esett kár, sem személyi sérülést nem jegyeztek.

Klokot faluban vasárnap este 27 síremléket döntöttek le a pravoszláv temetőben,

Plemetina szerb temetőjében tegnap rongáltak meg három síremlékművet, a miloševói temetőben szintén tegnap felgyújtották a kápolnát, Prilužjéban aknákkal rakták körbe az egyik szerb családi kriptát, Prizrenben pedig ötven síremlékművet döntöttek fel.

Krstimir Pantić, Kosovska Mitrovica szerb polgármestere elégedetlenségét fejezte ki a KFOR katonáinak fellépése miatt. A nemzetközi erők a Kosovska Mitrovica-i támadás időpontjában a városháza közelében tartózkodtak, ám amikor az ismeretlen tettesek az épületre dobták a két Molotov-koktélt, azonnal távoztak a helyszínről – mondta Pantić, hozzátéve: mind emiatt mostantól a civil védelem vállalja a felelősséget a szerb lakosság testi épségéért és vagyonáért.

A Koha Ditore prishtinai napilap szerint az Albán Nemzeti Hadsereg a Facebook közösségi portálon szólította fel a polgárokat a đakovicai pravoszláv kolostor megrongálására, azzal a magyarázattal, hogy „a szerbeket ott kell ütni, ahol a leginkább fáj nekik”.

Atifete Jahjaga, Koszovó elnöke elítélte a pravoszláv síremlékművek ledöntését. Az ehhez hasonló viselkedést nem szabad tolerálni – mondta Jahjaga, hangsúlyozva, hogy a síremlékek megrongálása szemben áll a koszovói társadalom értékrendjével és a tolerancia koszovói tradíciójával.

Az államfő kabinetje felszólította a hatóságokat, hogy azonosítsák és állítsák az igazságszolgáltatás elé az elkövetőket.

Koszovó kormánya szintén elítélte a sírrongálást, valamint felszólították a koszovói és a Preševo-völgyi albánokat, hogy demokratikus, valamint civilizált eszközökkel fejezzék ki elégedetlenségüket.

A szerb kormány Koszovó-ügyi irodája szerint a koszovói szerbek apartheidben kényszerülnek élni. A Koszovó-ügyi iroda az EULEX és a KFOR segítségét kéri a koszovói szerbek életének a megvédéséhez.

– Kérdezzük a nemzetközi közösséget: meddig tűrik a szerbek meglincselését, az ellenük és emlékműveik ellen irányuló erőszakot? Kérjük a nemzetközi közösség Koszovón állomásozó erőit, hogy legalább azt őrizzék meg, ami a márciusi üldöztetésből megmaradt. Az apartheid, amelybe a prishtinai hatalom kényszeríti a koszovói szerbeket, az egész világ és a nemzetközi közösség szégyene. Mivel a 2004 márciusában történt üldöztetésnek, síremlékeink megrongálásának és templomaink felgyújtásának nem volt következménye, ezért mindez 2013-ban is megtörténhet – fogalmaztak a Koszovó-ügyi iroda illetékesei közleményben.

 

Maja Kocijančić, Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője a történtekkel kapcsolatban nyomatékosította: az emlékmű eltávolítása miatti elégedetlenséget párbeszéddel kell megoldani. A Preševóban történteknek sem szabad befolyásolniuk a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédet – tette hozzá Kocijančić.

– Sajnáljuk, hogy a feleknek nem sikerült kompromisszumot kötniük. A legfontosabb, hogy mindkét fél visszatérjen a tárgyaláshoz, és ne legyen szükségtelen konfrontáció. A feleknek fontos kiépíteniük az egymás iránti bizalmat, és a lényeges kérdésekről kell tárgyalniuk. Ezek a kérdések közé tartozik Dél-Szerbia szociális és gazdasági fejlesztése, valamint a kisebbségek témája – összegezte Kocijančić.

Az Amerikai Egyesült Államok felszólította a szerb és az albán felet, hogy az EBESZ-szel együttműködve találjanak hosszú távú, illetve fenntartható megoldást az emlékmű eltávolítása után felmerülő kérdésekre.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége