2024. április 27., szombat

Közel az alagút vége?

A tekintélyes bécsi WIIW szerint Keleten bealkonyul a válságnak

A legjelentősebb szakmai szervezetek kedvezőtlennek és bizonytalannak látják a világgazdaság növekedését 2013-ban. Az Európai Unió recesszióban fog vergődni az idén is. Jó esetben esetleg minimális mértékben, a lakosság körében nem érzékelhető módon növekszik majd a gazdasága. Az Egyesült Államokban és Kínában biztosan növekedés várható a gazdaságban, de korántsem akkora, amekkorát Washington és Peking szeretne. Néhány ország üde kivétel lesz, de általánosságban nem igazán biztatóak a világgazdaság kilátásai erre az évre sem.

Sok szakértő és elemző, de még a világ 34 legfejlettebb ipari államát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) továbbra is attól tart, hogy még mindig az euróövezet válsága fenyegeti leginkább a világgazdaságot. Ezért arra figyelmeztetnek, hogy egy új, nagy gazdasági visszaesés lehetőségét sem lehet kizárni.

A kelet-európai és a balkáni országok szintén meg fogják érezni a világgazdaságban jelentkező nehézségeket, de a 2013-as esztendő többségüknek vélhetően jobb lesz a tavalyinál. A bécsi székhelyű WIIW tekintélyes gazdaságkutató intézet nemrég az egész régióra derűlátó előrejelzést tett közzé. A WIIW szerint Kelet-Európa és a Balkán-félsziget országainak több mint a fele 2013-ban kikecmereghet a válságból.

Több szakértőnek és kutatóintézetnek azonban teljesen ellenkező a véleménye. Szerintük az euróövezeti válság jelentősen lassítja majd Kelet-Európa gazdaságainak idei teljesítményét is. Azzal érvelnek, hogy a térséget és a Balkán-félszigetet is szoros szálak fűzik az EU-hoz. Ezért, ha az unióban baj van, azt a közösséghez ezer szállal fűződő kívülálló gazdaságok is meg fogják szenvedni.

A bécsi intézet által a kelet-európai és balkáni térségbe sorolt tizenkét ország többsége recesszióval bajlódott 2012-ben. A WIIW szakértői úgy vélik: ez hamarosan megváltozik és 2013-ban a régió hét országában – ha csak mérsékelten is – bővülni fog a gazdaság. A növekedés mértékét 0,5 és 1,5 százalék között várja a bécsi intézet.

A WIIW szerint a növekedés motorja a térség több országában valószínűleg a hazai, vagyis a belső fogyasztás lesz. Feltéve, hogy az érintett országokban enyhítik a növekedést fékező szigorú költségvetési megszorításokat, amelyek nagymértékben érintik a lakosságot. Több kormány már jelezte: az idén lazítani kíván a restriktív költségvetési politikán, a mindenkit szinte kedvezőtlenül érintő állami megszorításokon, spóroláson.

A kelet-európai országok közül Csehország sínylette meg leginkább a válságot, gazdasága bő 1 százalékot esett vissza 2012-ben. Lengyelország és Szlovákia – 2 és 3 százalék közötti éves gazdasági növekedésével – viszont kiválóan teljesített tavaly.

A WIIW listáján szereplő 12 ország közül a legnagyobb meglepetést és csalódást – az EU-hoz 2004-ben csatlakozó – Szlovénia okozta. A hat éve még a régió és talán az EU mintaországának számító volt jugoszláv tagköztársaság 2008-ban súlyos pénzügyi és gazdasági válságba zuhant. A gödörből még mindig nem sikerült kivergődnie.

A globális válság súlyos csapást mért az erősen exportorientált kis ország gazdaságára, amelynek a helyzetét megnehezítette a bankok rossz hitelkihelyezése is. Ebben főszerepet játszott Szlovénia három vezető, többségében állami tulajdonú pénzintézete.

A gazdasági válság kíméletlen szerkezeti reformokat és szigorú költségvetést követel Szlovéniától, ahol tavaly a beruházások értéke és a belső kereslet is jelentősen visszaesett. A bruttó hazai össztermék (GDP) 2012-ben negyedik éve csökkent (összesen tíz százalékot). Közben az államadósság gyorsan nő: bár 2012-ben GDP-arányosan csak ötven százalék körül állt, a mutató 2010-ben még csupán 30 százalék volt. Szlovéniában idén is folytatódik a gazdaság visszaesése, amely 2012-ben – a többségében állami tulajdonú hazai bankok válsága miatt – mintegy két százalékkal zsugorodott a korábbi évhez viszonyítva.

Szlovénia mellett a legnagyobb gazdasági visszaesés a régiós országok közül az idén nyáron EU-taggá váló Horvátországban volt. A horvát gazdaság 2012-ben már a negyedik egymást követő évben vergődött recesszióban.

A balkáni országok egy részében a valós gazdaság teljesítménye (túl) szerény, a maradékban pedig recesszió volt 2012-ben. A régióban tavaly 1 százalék körüli lehetett az átlagos növekedés, 2013-ban ennek akár a kétszerese is számítani lehet.