Az idők során különböző jelzőket használtak Zombor megnevezésekor, volt a parkok városa, a kerékpárosok városa, a kultúra városa, és mindegyik elnevezésnek akadt valamilyen valóságalapja. Annak okát, hogy például Herceg János is a nyugdíjasok városaként emlegette szülővárosát, a 2011-es népszámlálás adatai is megerősítik, Zomborban most is több a nyugdíjas, mint a bölcsődés korú gyerek.
A Köztársasági Statisztikai Intézet a népszámlás során begyűjtött adatok elemzését követően megállapította, hogy Szerbiában 42,2 év a lakosság átlagéletkora, de azt is, hogy Zomborban ez a mutató 43,5 év, és ebből következően a Vajdaság legelidősödöttebb városának számít, ráadásul egész Szerbiában is csak egyetlen város előzi meg a lakosság korát illetően, Zaječar, ahol az átlagéletkor 45,5 év.
Tartományunkban Újvidék például jelentősen fiatalabb, ott kereken negyven év a lakosság átlagéletkora, Szabadkán 41,9, Nagybecskereken és Mitrovicán pedig pontosan annyi, mint a köztársasági átlag.
A legutóbbi népszámláláskor Zombor területén 71 999 felnőttet írtak össze, vagyis a lakosság 83,81 százaléka nagykorú. Legnépesebb az 55 és 59 év közötti korosztály, ami a lakosság 8,21 százalékát teszi ki. A 75–79 évesek népessége 4,30 százalék, míg a négyéves kor alatti gyerekeké mindössze 3,93 százalék. A városban 1038 személy a legutóbbi népszámlálás szerint 85 évnél idősebb.
A városhoz tartozó falvak közül Sztapáron és Monostorszegen kisebb az átlagéletkor, mint a város adminisztratív körzetében összesítve, viszont még így is meghaladja a köztársasági átlagot. A legelaggottabb falvak: Haraszti, Sári, Regőce, Küllőd és Béreg.
Érdekes statisztikai adat, hogy úgy a városban, úgy a vonzáskörében több nő él, mint férfi, összesítve a 41 628 férfire 44 275 nő jut. Egyedül Gádoron és Bácsgyulafalván (Telecskán) fordított a lakosság nemi megoszlása.
A 2011-es népszámlálás során kiderült, hogy a várost mintegy harminc nemzet lakja, miként az korábban is volt.
