Nehéz a gyerekeket sportolásra motiválni. Mert ha csak tehetik, a (mostanság igen „lazára” fogott) tornaórákat is elkerülik. Közben szaporodik a túlsúlyos, ferde gerincű, lúdtalpas gyerekek száma. Tudományos elemzések készülnek sorozatban arról, hogy milyen káros következményekkel jár, ha a gyerek nem mozog eleget, és naphosszat ül a számítógép előtt. Nem hiába született a mondás, hogy ép testben ép lélek. De ha szétnézünk a környezetünkben, akkor kiderül, hogy talán mi sem várnánk túlzott lelkesedéssel a tornaórát. Ha mondjuk egy nedves pincében, az osztályteremben, az egykori ebédlőben, a községháza régi épületében vagy az iskola előcsarnokában kell(ene) a tornagyakorlatokat elvégezni. Mert sok iskolának most a 21. században sincs tornaterme. Nem csak a falvakban ez a helyzet, hanem Nagybecskereken, a „sportok városában” is. Pedig innen indult egykor az egészséges életmódot hirdető cserkészmozgalom, a város pedig számos sportbajnokot adott az országnak.
Mostanság ránk telepedett a szegénység, és már nem könnyű szóvá tenni sem a tornaterem szükségét, nemhogy pénzt kérni rá. Befejezni sem könnyű a már elkezdett építkezést.
Két évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy az „illetékesek” észrevették a problémát és próbáltak is tenni valamit az orvoslására. Felújították a muzslyai iskola tornatermét, Szentmihályon és Aradácon pedig új létesítmények építésébe fogtak. További építkezést is kilátásba helyeztek. Az építkezés el is kezdődött, de az alapkő-letételek után egyre ritkábban jelentek meg a mesterek az építőhelyeken. Amelyik iskolának pedig nincs tornaterme, az már nem is tervezget.
A nagybecskereki magyarság legpatinásabb múltú iskolája a Messinger (ma Sonja Marinković Általános Iskola) 2003-ban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A magyar leánynevelő intézet és polgári iskolában, amelyet Messinger Karolin alapított, 1903. szeptember elsején kezdődött a tanítás. Az udvarában épült fel az első iskolai tornaterem a városban. Sajnos a jobb időket is megélt tornatermet – megroggyant állapota miatt – éppen a jubileumi évben kellett lebontani. Az új építését főleg a régi lebontása körüli években emlegették. A gyerekek óta is az iskola pincéjében tornáznak. Katona-Debreczeni Gizella, az iskola igazgatónője szerint tornaterem építésére már sem ígéret, sem illetékes sincs. Az osztályonkénti kilenctanulós átlag sem biztató (ez az egyetlen általános iskola a városban, ahol magyarul is folyik oktatás). Mint mondja, a tornateremként szolgáló pincét felújították, csak az öltözőket kellene még rendbe hozni.
– A szentmihályi kihelyezett tagozatunk tornatermét tavaly márciusában kellett volna befejezni, de nyilván őszig sem lesz kész. Az épület teteje sem kész teljesen, így a falak átnedvesedtek. Az idén még egy dinárt sem kaptunk a 14 millióból, amennyit előirányoztak. Meszelésre valónk sincs, nem hogy folytassuk a tornaterem építését – mondja Katona-Debreczeni Gizella.
A szentmihályi gyerekek továbbra is az iskola előcsarnokában tornáznak, a helybeli fiatalok pedig nagy reményekkel várják a falu első fedett sportlétesítményének befejezését.
A muzslyai Szervó Mihály Általános Iskola tornatermét az utolsó pillanatban sikerült felújítani. Erre nagy szükség volt, hisz télen itt edzenek a Lehel kézilabdázó lányai és a labdarúgói is. Az iskola másik épületében (Kinti iskola) azonban nincs tornaterem. Négyszáz gyerek az iskola egykori ebédlőjében tornázik. Külön gond, ha egyszerre két osztálynak van tornaórája.
– Tavasszal észrevehető, hogy rossz kondícióban vannak a gyerekek. Rossz érzéssel készülünk az iskolaépület fennállásának 50. évfordulójára is, ami jövőre lesz. Jelen pillanatban a tornaterem építésébe bele sem foghatnánk, mert mint kiderült, az épület nincs bejelölve a telekkönyvbe, és vagyon-visszaszármaztatási eljárás alá kerülhet.
Az iskolának van egy másik jogi problémája is. Néhány évvel ezelőtt a központi iskolaépület udvarán teniszpálya épült, de ez sincs telekkönyvezve, így nem lehet használni – mondja Hallai Zoltán iskolaigazgató.
A tordai Ady Endre Általános Iskola tanulói a községháza egykori épületében tornáznak. Ez is kényszermegoldás. A diákoknak a tornaórára át kell menniük a másik épületbe, amelyik ráadásul nem felel meg a feltételeknek. Ahogy Kovács Zsuzsanna igazgatónőtől hallottuk, a tornaórákat mindezek ellenére nem hanyagolják el. A tornaterem szüksége persze több ízben is felvetődött, de csak a tervekben.
Közép-Bánát területén jelenleg egyetlen tornaterem építése folyik a tervezett ütemben: a muzslyai Emmausz fiúkollégiumban. Elsősorban az anyaországi támogatásnak köszönve remélhetőleg ez év végiig elkészül az 1300 négyzetméteres, háromszintes épület, amelyben hét szoba, tanulószoba, a rég óhajtott tornaterem és egy tágas pince kap helyet.
A 2002-ben felépült kollégiumban jelenleg hetven fiú lakik, és a tornateremre nagy szükség van.
