A közelmúltban írtunk a Hétvégében a bácsgyulafalvi-telecskai dohánytermesztők gondjairól, akiknek a zentai dohánygyár értesítést küldött, hogy idén már nem kötnek szerződést a faluban eddig termelt dohányfajtára. A zentai JT International Rt. dohánygyár kurta levélben értesítette a szerződött termelőket, hogy a Szerbiában termelt Burley dohányfajta iránt olyannyira megcsappant a kereslet, hogy gazdaságilag indokolatlan számára ennek a fajtának a további fölvásárlása, és megköszönte az eddigi együttműködést. Azok számára, akik a gyár irányában teljesítették minden kötelezettségüket, szerződés-kiegészítést helyezett kilátásba, amelyben megszabják azt a mennyiséget, amit még február elsejéig fölvásárolnak tőlük, valamint kompenzációt ígért az eddigi beruházások arányában. A termelők egyszerre légüres térben találták magukat, hiszen a többi dohánygyárnak adott a termelői körük, és a Burley iránt valóban nincsen különösebb érdeklődés. A lapunkban megjelent cikk nyomán viszont változni látszik a telecskai dohánytermesztők helyzete.
– A cikk megjelenését követően hamarosan megkeresett az újvidéki székhelyű Copex mezőgazdasági termeléssel és áruforgalmazással foglalkozó részvénytársaság, és több alkalommal is találkoztunk már – hallottuk Talpai Ferenctől, aki hatalmas fóliasátraiban termelte a palántákat a telecskai termelőknek. – Ez a cég a bajunkat elbeszélő írás nyomán kereste meg a helyi termelőket. Kiderült, hogy dohánytermesztéssel is foglalkoznak, méghozzá a közelben, Veprődön (Krušić), ahol negyven hektáron gazdálkodnak. Korábban nem is gondoltak Nyugat-Bácskában egyéni termelők révén terjeszkedni, tudták ugyanis, a termelők már szerződésben állnak zentai, csókai, palánkai fölvásárlókkal.
Milyen föltételeket szabna az új partner?
– A cég képviselője elmondta, hogy hosszú tapasztalatuk van a dohánytermesztéssel, ráadásul Veprődön raktárbázissal rendelkeznek, ami közelsége miatt igen kedvező a régió tekintetében. Azt is közölte, hogy nagyobb mennyiség átvételére számítanak, mégpedig hosszabb távon, szóval biztonságot szavatolnak a termelőknek. A dohányt az adott esztendő december 31-éig átveszik és ki is fizetik. A jelen pillanatban úgy tűnik, valamivel kevesebbet fizetnek, mint a zentai dohánygyár, de ez az ár a tavalyi árfekvésre épített kalkuláció, és miként minden dohánygyár esetében, a kereslet-kínálat alakulása alapján kerül pontosításra. A termelők számára elfogadhatók ezek a föltételek, mert a Copex ugyanúgy biztosítja az újratermelési anyagot, a virágföldet, a magot, egyebeket, mint a korábbi fölvásárló.
Milyen a helyi termelők hozzáállása?
– A Copex vezetőivel tartott első összejövetelen is nagy volt az érdeklődés, sőt, eljöttek a zentai és csókai fölvásárlók is, és elmondták, ők nem mondták föl a korábbi szerződéseket, csupán közölték a cégeik föltételeit, amibe a termelők vagy beilleszkednek, vagy nem. A telecskaiak viszont erre képtelenek, a Virginia dohányfajta ugyanis, amire továbbra is lenne igény, nagyon rossz eredménnyel termeszthető a dombháton, se a talaj összetétele, se a mikroklíma nem felel meg neki. Ebből eredően természetesen örömmel fogadták a termelőink a lehetőséget, hiszen nem veszik kárba eddigi befektetésük, és nem maradnak jövedelem nélkül. A fölvásárló is szorgalmazta, hogy a termelők valljanak színt, mert az Ausztriából és Magyarországról importált reproanyag leszállítása időigényes, és nem szeretnének kicsúszni az optimális palántázási és vetési időhatárból, mert az veszteség a termelőnek és a fölvásárlónak egyaránt.
Mennyien pártolnak át az új fölvásárlóhoz?
– A második egyeztetést követően tizenegy termelő nyilatkozott, hogy vállalja a szerződési föltételeket, ami területre lebontva 22 hold dohányt jelent. Persze ez csak előzetes adat, mert vannak, akik még gondolkodnak, de mire ez a cikk megjelenik, megtörténik a szerződéskötés. Már ez az előzetes hozzájárulás is 22 holddal, vagyis közel másfélszeresére növeli a Copex termelési területét. Kistermelőkről van szó, akik fél–másfél holddal járulnak hozzá, egyetlen termelő viszont hat holdat szeretne művelni. Félreértés ne essék, korábban mintegy 40 termelőről volt szó, akik veszélyeztetve érzik magukat, illetve összesen vagy száz családról, akik a dohányból élnek. Ez továbbra is így van, hiszen sokan a dohányművelés során keresett napszámból tartják föl magukat, a termelők egy része meg már korábban Palánkára vagy Csókára szerződött, de vannak, akik még nem tudják, egyáltalán folytassák-e a dohánytermesztést.
Talpai Ferenc azt is elmondta, hogy ha gondjaik nem kerülnek nyilvánosságra, a telecskai dohánytermesztők továbbra is kétközben lennének:
– Mindenképpen szeretnék köszönetet mondani a Magyar Szónak. Mi a problémánkkal a helyi közösséghez fordultunk, erre fölfigyelt a közmédia, ami olyan megoldási lehetőséget vetett föl, amit a mi kis közösségünk nem talált volna meg. Ez egy nagyon apró példa a közszolgálati médiának a szerepére: idejében föl kell ismerni a problémákat, a nyilvánosság elé tárni őket, és segíteni a megoldást. Köszönöm a Magyar Szónak – mondta Talpai Ferenc.
