A hamburgeradó bejelentése óta komoly kérdések merültek fel, onnan indulva, hogy a kormány valóban komolyan gondolja-e, hogy Magyarországon az egészségtelen ételeknek kikiáltott zsíros, sózott és cukrozott termékeket megadóztatják.
Nem ez lenne Európa első hamburgeradója, ám olyan országban kerülne elsőként bevezetésre, ahol deklaráltan nem lehet forgalomba hozni egészségtelen, az emberi szervezetre ártalmas élelmiszert. Vagyis innen nézve minden, a boltban kapható táplálék egészséges.
Bár a gyártók külföldön és egy ideje Magyarországon is önszabályozzák magukat – például megjelenítik a hamburgercsomagoláson egy-egy termékösszetevő napi szükségleti mennyiségét, segítve ezzel a fogyasztó döntését. Magyarországon a jogszabályi környezet abból indul ki, hogy nem a termék egészségtelen, hanem a fogyasztó életvitele.
Az új jogszabály azonban – szemben az eddigi szabályozással – új élelmiszer-kategóriákat teremtene. A kormánynak az a célja, hogy az olyan élelmiszereket adóztassa meg, amelyek fogyasztása, rendszeres bevitele egészségügyi kockázatokat rejthet: egészségügyi beavatkozást, kórházi kezelést, ellátást tehet szükségessé egy-egy fogyasztónál. Ezeket a költségeket ma a társadalom fizeti. A cél az, hogy aki egészségtelennek mondott élelmiszereket fogyaszt, s így nála az egészségügyi költségeknek magasabb a kockázata, ezekhez a költségekhez járuljon hozzá – az elfogyasztott termék árán keresztül.
