Míg a politikusok és a közgazdászok arról vitatkoznak, hogy mekkora az ország költségvetési hiánya, és mit lehet tenni az enyhítésére, vannak, akik cselekszenek annak érdekében, hogy tehermentesítsék az összeomlóban levő költségvetést, és növeljék a bevételét az ugyancsak hiánnyal bajlódó nyugdíjalapnak. Ez a cselekvőkészség azonban nagyon sokaknak nincs a kedvére, már azért sem, mert az adók és a járulékok megfizetése a július elsejével hatályba lépő rendelkezések értelmében az ügyviteli bankokra hárul, és a befizetésékről naprakészen értesíteniük kell az adóhatóságot. A bankoknak ez többletmunkát jelent, a klienseknek pedig azt az érzést, hogy valaki beleles pénztárcájukba.
Óvatos becslések szerint ily módon 45-60 milliárd dinárral növekedhet a bevétel, ami jelentősen csökkentheti az államháztartás hiányát. Az idei évre szóló adókból és járulékokból való bevételt ugyanis 450 milliárd dinárra tervezte az adóhatóság, nem számolva a július óta érvényben levő rendelkezésekkel, aminek eredményeként 10-15 százalékkal javulhat a megfizettetés, és csökken a költségvetési terhelés, ami a nyugdíjalap, az egészségbiztosítás és a foglalkoztatási hivatal felé 290 milliárd dinárt jelent. Az adók és járulékok jobb megfizettetése egyben azt is jelenti, hogy több pénz kerül közvetlenül a nyugdíjalapba, illetve kevesebb dotációra lesz szükség.
Az egész megfizettetési mechanizmus úgy működik, hogy az ügyviteli bankok, melyeknek révén zajlik a vállalatok és munkáltatók teljes pénzforgalma, minden reggel jelentést küldenek az előző napi forgalomról a pénzintézetek egyesületének, onnan pedig az összesített jelentést 13 óráig megküldik az adóhatóságnak. Ebben jelzik, hogyha valamelyik ügyfelük csak a béreket fizette ki, de az adókat és a járulékokat nem. Ekkor az adóhivatal értesíti a munkáltatót a mulasztásáról és nyolc napot hagy az átutalás elvégzésére. Ha a határidő leteltéig a munkáltató nem teljesíti kötelezettségét, az adóhatóság intézkedik a kényszerbehajtásról. Ez az intézkedéscsomag hivatott nagyobb pénzügyi fegyelemre bírni a vállalatokat. 2013-ra tervezik az intézkedések szigorítását.
Az adók és a járulékok megfizettetésének új módszerekkel való ellenőrzése során kiderült, hogy csupán július első két hetében mintegy 21000 munkáltató csak foglalkoztatottjainak bérét fizette ki, a járulékokat nem. Nem teljes kimutatások szerint a hónap végéig a 350000 vállalattulajdonos közül mintegy 60000-re tehető azoknak a száma, akik nem fizettek adót és járulékokat. Tavaly az ilyen mulasztás miatt 9000 feljelentés történt. A pénzügyi ellenőrök komoly figyelmeztetésként felkeresnek minden hátralékos munkáltatót.
Az adóhatóság közzétette annak az 500 vállalatnak a listáját, melynek adóhátraléka összesen 360 milliárd dinár. Az elemzések azonban azt mutatják, hogy ennek az összegnek a 92,5 százaléka behajthatatlan. Pontosabban 333,29 milliárd dinárra becsülhető az az adóhátralék, amit az állam nem tud megfizettetni. A most megjelentetett adóslista 80 százalékban megegyezik a tavaly év végén közöltekkel: akkor 323 milliárd dinár volt a vállalatok adóhátraléka. A helyzetet súlyosbítja és a behajtást nehezíti, hogy a tartozásra az évi kamat 20 százalékos, és egyedül a kamat gyakran kétszerese az adónak, tekintettel arra, hogy egyes vállalatok 5-10 éve adóhátralékban vannak.
