A nyugdíjas társak közül manapság egyre többen teszik fel a címben és alcímben megfogalmazott kérdést, annál inkább, mert egyre jobban elértéktelenednek a nyugdíjas ellátmányok, akárcsak a bérek. Pénzünk folyamatosan veszít vásárlóerejéből, a kereskedők és a szolgáltatók újabb drágítást helyeztek kilátásba. Jól jönne tehát a legális munkavállalással történő nyugdíj-kiegészítés. A kérdés tehát nagyon is időszerű, hiszen mindenkinek van olyan ismerőse, aki a nyugdíja mellett dolgozik is.
A hatályos nyugdíjtörvény a kérdéssel kapcsolatban igen világos. Az öregségi nyugdíjasok minden további nélkül nyugdíjba vonulásukat követően is dolgozhatnak, anélkül, hogy munkavállalásuknak bármiféle következménye lenne.
A nyugdíjalapban megerősítették, hogy mindazok az öregségi nyugdíjasok, akik szolgálati éveik vagy életéveik alapján vonultak nyugdíjba, jogosultak arra, hogy ismét munkavállalási jogviszonyt létesítsenek, legyen az teljes, időszakos, tiszteletdíjas vagy más, a törvény által meghatározott munkavállalási jogviszony. Mindaddig, amíg dolgoznak munkabér és nyugdíj is jár. A munkaadó köteles alkalmazottja után nyugdíj- és rokkantsági járulékot fizetni, de betegbiztosítást nem, mivel a nyugdíjasok már biztosítva vannak a nyugdíjalap terhére.
Mindazok, akik ilyen alapon legalább még egy szolgálati évet (ami nem kell folyamatos legyen, hanem lehet összességében is) megvalósítanak, jogosultak arra, hogy a nyugdíjalaptól kérjék nyugdíjuk újraszámolását, és az így utólag megvalósított szolgálati idő is beszámítódik a teljes szolgálati idejükbe, így növekedhet a nyugdíjuk. A nyugdíjalap hivatalból állapítja meg, hogy az utólag megnövelt szolgálati idő a befizetett járulékok alapján elegendő-e ahhoz, hogy a nyugdíj összege valóban magasabb legyen. Ha nem, (mert alacsony volt a nyugdíjalap, amire a járulékot fizették), értesítést küldenek arra vonatkozóan, hogy a járulékok nem teszik lehetővé a nyugdíjemelést (minimális, vagy alacsony nyugdíjnál többnyire igen).
A rokkantnyugdíjasok csak kisebb munkák elvégzésére köthetnek szerződést munkaadójukkal. Ha munkába állnak és bekapcsolódnak a nyugdíjbiztosítási rendszerbe, a nyugdíjalap többé nem folyósítja számukra az ellátmányt, orvosszakértői vizsgálaton ellenőrzik munkaképességüket, és fennáll annak a veszélye, hogy elveszítik rokkantsági nyugdíjukat. A katonai rokkantnyugdíjasok esetében ha a rokkantság csak a katonai szolgálatra vonatkozik, a nyugdíjas vállalhat civil munkát, vagy önálló tevékenységbe foghat.
A családi nyugdíjasok is csak kisebb munkák végzésére köthetnek szerződést munkaadójukkal, azzal a feltétellel, hogy az így megvalósított havi bérük nem lehet magasabb a legalacsonyabb nyugdíj 50 százalékánál. Ha mégis meghaladja az összeget, a nyugdíjalap mindaddig megszünteti a családi nyugdíj folyósítását, amíg fennáll a biztosítási jogviszony. Kivételt képeznek a családi nyugdíjban részesülő gyerekek, ha jövedelmüket ifjúsági szövetkezeten keresztül valósítják meg, mivel nem jelentik be őket a nyugdíjalapnál.
