A közelmúltban Németország új tervet dolgozott ki arra vonatkozólag, hogyan lehetne az eurozónában felerősíteni a versenyképességet. Erre az unió gazdaságilag legerősebb országa azt a gyógymódot javasolja, hogy meg kellene hosszabbítani a nyugdíjba vonulás idejét. Ha minden egyes európai uniós országban a német példára 67 éves korban mennének nyugdíjba a nők és a férfiak is, akkor pénzügyi szempontból jobban össze lehetne hangolni egy-egy ország költségvetését és gazdasági fejlesztését.
Németországban jelenleg a nyugdíjkorhatár 67 év, ezt elvileg az európai uniós országok legtöbbje elfogadhatónak, sőt helyesnek tartja, ám eddig senki se követte a példát. Az európai országok körében a 65 év a leggyakoribb elfogadott nyugdíjba vonulási korhatár. Ezt már azok az államok is törvénybe iktatták, amelyek most készülnek csatlakozni az Európai Unióhoz, köztük, mint tudjuk, Szerbia is, hiszen nálunk a férfiak nyugdíjba vonulásakor az öregségi nyugdíj esetében 65 év a korhatár, viszont a nők jelenleg 60 évesen mehetnek nyugdíjba. De vannak szófogadatlan országok is, mint Franciaország, ahol kitartóan ragaszkodnak ahhoz, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár 62 év legyen, s akadnak olyanok is, ahol a 60 évet tartják legmegfelelőbbnek.
Németország határozottan követeli, hogy az európai uniós országokban egységesítsék a nyugdíjba vonulás korhatárát, és az német példára legyen mindenhol 67 év. Az indoklásban az áll, hogy ezzel csökkenne a költségvetésre gyakorolt folytonos nyomás, tehermentesítenék a gazdaságot, és levennék az ország válláról a terhet, hogy a nyugdíjasok miatt eladósodjon. A közelmúltban megtartott nemzetközi közgazdasági fórumon maga Angela Merkel német kancellár szólalt fel, kemény ellentmondást nem tűrő hangnemben, mondván, az egységes valuta szinten tartása csak akkor lehetséges, ha a különböző szociális rendszerek közelednek egymáshoz, s megpróbálnak egységes álláspontot elfogadni az országok államháztartási kasszájának kezeléséről. Márpedig az adósságok jelentik a legnagyobb nehézséget, s a legtöbb állam azért kényszerül eladósodni, mert óriási teherként nehezedik rá a nyugdíjakra szánt pénz előteremtése. Ha a nyugdíjkorhatár 3, 5 vagy 7 évvel meghosszabbodna attól függően, hogy melyik országra gondolunk, az gazdaságilag megkönnyebbülést jelentene egy-egy ország esetében. Merkel asszonynak ez az elképzelése, azok, akik 60 év körül járnak, s már jócskán számolgatják, hogy még mennyit kell dolgozniuk a nyugdíjért, bizonyára nem nagy lelkesedéssel fogadják ezeket az ötleteket.
