Hiába szorgalmazza lelkesen a költségvetési törvény az önkéntes nyugdíjbiztosítás serkentését, nálunk nem kimondottan nagy az érdeklődés iránta, sőt az elmúlt esztendő utolsó hónapjaiban visszaesést tapasztalhattunk. Pedig az elképzelés jó, csak gondok vannak a pénzeléssel, a bizalommal és a hozammal.
Talán a bajok ott kezdődtek, hogy az önkéntes nyugdíjbiztosítás serkentésének időszaka egybeesett a gazdasági válság begyűrűzésével, így a lelkesedés is egyik pillanatról a másikra alábbhagyott. Noha 2009. január 1-je óta 3529 dinárig a befizetett önkéntes nyugdíjbiztosítás esetében adómentességet biztosít a jogszabály, mégis azzal kell szembesülnünk, hogy még ilyen áron sem érdekli különösebben az érintetteket ez a lehetőség. Ugyanis a polgárok jövedelmét megadóztató jogszabállyal és a kötelező szociális biztosítási törvénnyel összhangban az önkéntes alapba befizetett járulék, amit a munkáltató törleszt, az említett összegig adómentes. Így az államkassza az adott intézkedéssel évente 760 millió dinártól esik el, s ez a könnyítés szerepel a 2011-es költségvetésben is.
De a polgárok mégsem érintettek és érdeklődnek az önkéntes nyugdíjbiztosítás iránt, aminek oka a válságon kívül, hogy nem tapasztalják azt, hogy az önkéntes nyugdíjbiztosításnak köszönhetően az általuk befizetett pénz kellőképpen gyarapszik. A Nyugaton oly közkedvelt biztosíték a polgárok idős napjaira nálunk nem akar gyökeret verni, azért, mert az érintett személyek keresete annyira alacsony, hogy abból nem tudnak félretenni arra az időszakra, amikor majd nyugdíjba vonulnak. Sokan megélhetési gondokkal küzködnek, a legszükségesebb létfenntartási cikkeket nem tudják megvenni a fizetésükből, ezért nem tudnak külön pénzt kiválasztani öreg napjaikra. Sajnos az sem tapasztalható, hogy azok, akik ezt felvállalták, elégedettek lennének, mert az önkéntes nyugdíjbiztosításra befizetett pénzt az azzal megbízott személyek nem fialtatják oly módon, ahogy azt kezdetben ígérték. Az egésznek csak akkor lenne értelme, ha az infláció ütemét és a bruttó társadalmi össztermék növekedésének nagyságát követni tudná az önkéntes nyugdíjalapba befizetett összeg, tehát alakulna a változó gazdasági és pénzügyi feltételekhez. Úgy tűnik, ez nem megy, így egyre nagyobb elégedetlenség vesz erőt azokon, akik korábban befektettek az effajta nyugdíjbiztosításba.
A Szerb Nemzeti Bank jelentéséből kiderül, hogy tavaly a háromnegyed éves zárszámadáskor 563,42 millió dinárt fizettek be az önkéntes nyugdíjbiztosítási alapba, ami 21 millió dinárral kevesebb volt annál, amit a féléves mérleg mutatott. Egyébként az adatokból napvilágra került az is, hogy átlagosan egy-egy biztosított havi 3406 dinárt fizet be, a lehetőséggel élők többsége férfi, és az átlagéletkor 43,5 év, azok vannak legtöbben, akik betöltötték a 60. életévüket.
