Pillanatnyilag az Intel által (le)gyártott processzorok közül még mindig a Pentium (4) félék örvendnek nagyobb népszerűségnek a Core 2-khez viszonyítva. Az első negyedévében, a működtetőik, a P31 és a grafikus magú változatos G31 chipsetek, prognozálhatóan az összes Intel chipsettek értékesítésének 43 százalékát teszik majd ki. Ez azt is bizonyítja, hogy zömünknek (még) nincs szüksége a drágább, új keletű, mind jobb technológiák által létrehozott termékekre, és inkább az olcsóbbakat vásároljuk. Ezektől azonban az Atom és leendő Pineview processzorok még kevesebbe kerülnek, fogyasztásuk is alacsony, de mégis a több szálon futó programokkal – a Hyper Threading támogatás révén – megbirkóznak. Megjelenésükkel az összes PC-s eladások 21 százalékkal javultak.
Az Intel óraketyegésre asszociáló, hangutánzó, két éves periódusú munkaterv jellemzésének „Tikk!” és„Takk!”-jai, a minden két évben megújuló gyártástechnológiára vonatkoznak. A „Tikk!” pl. az idén legyártott első 32 nanométeres processzorok technológiájának sikeres igába fogására, míg a „Takk!” az ezzel jövő évben mind több CPU legyártására asszociálhat. Két év múlva így várható egy ismételt „Tikk!” mely a 22 nm-es technológia bevezetését jelenti, három év múlva pedig a „Takk!” melyben mind több, azzal készült CPU jut el a boltokba. Négy év elteltével már valószínűleg a 16, sőt, ha sikerül, hat év múlva valószínűleg a 11 nm-es technológiával gyártottak látnak napvilágot. De, ha időközbe
n egy másik technológia forradalmasít a chipek előállításán, rövidebb időn belül is el lehet érni a kisebb csíkszélességű gyártástechnológiát. A Yale Egyetem kutatói pl. új felfedezésükkel forradalmian változtathatnak az integrált áramkörök, a chipek gyártási módszerén, olcsóbbá tevén azokat, nagyobb felbontást (több tranzisztort), hosszabb műkési időt is garantálva. Az általuk több mint egy évtizede fejlesztett technológia egy vélemény szerint már elérte azt a fázist mikor elhagyhatja a kísérleti laboratóriumot. Az amorf kategóriájába sorolt, általuk kifejlesztett fémes üvegeket Bulk Metallic Glass-nak (BMG) nevezték el, szilárd halmazállapotban nagyon kemény, edzett üvegszerű. Már, állítólag 13 nanométeren integrálhatóak vele a komponensek, CNT-vel, carbon nanotubes-vel (szenesített nanocsövekkel) vegyítve 1, esetleg 2 nanométerre kicsinyíthető a csíkszélesség. Az egy nanométer elérésekor ezerszer több komponenst integrálhat majd, mint a jelenlegi 32 nanométeres gyártástechnológia.
Minden évben, június- júliusban, a Computex kiállítással egyidőben, bemutatják, az új Intel chipsetű alaplapokat melyekbe újkeletű processzorokat lehet illeszteni. E sors vár a megjelenőfélben levő Ibex Peak (P55, H55, H57, P57 és Q57) chipsetűekre is, melyek LGA 1156 tűs (lábas) csatlakozású, socket 1160 (azaz újabb nevén socket H1) aljazatba illeszthető Core i5 processzorokat fogadnak majd. Már több alaplap
gyártó is jelezte e technológia köré kiépítendő megoldásait, a CeBIT kiállításra készített mintapéldányok némelyei DVI csatlakozásúak is. Ezek valószínűleg a P55 testvér chipsetjével, a grafikus magú CPU-kat is támogató H55, vagy H57-el lesznek fölszerelve. Az MSI, P55 és társai köré készített alaplapjait, a katonaira alapuló, a továbbfejlesztett Dr. MOS 2 technológiás áramkörök (melyeknek kikísérletezése elsődlegesen környezetbarát, zöld irányítottságú célokat szolgált), még nagyobb arányú áramfogyasztási takarékosságra bírják: Az alaplapra illesztett komponenseket, így a CPU-t és a chipszettet is. Többnyire jótékony hatásuk, működés közben máshol is kifejezésre jut. Más alaplapgyártók, az egyes P45-ös chipsetű alaplapokon már jelenlevőt, a Dr. MOS első változatához hasonlót, még nem tartalmaznak, de némi Green technológiát mégis integrálnak. Ha alaplapunk az MSI Dr. MOS-ával rendelkezik és üzemeltetjük, bekapcsoltuk, többek között sokkal kevesebb áramot fogyaszt, az alaplap komponensei így nem melegszenek annyira, ami hosszabb „élettartamot” ígér, vagy nagyobb órajelen történő, gyorsabb működtetésre, biztonságos túlhajtásra ad lehetőséget. Csupán a közép és drágább kategóriás alapokon található meg. A megjelenő félben lévő alaplapokon már nincs PCI csatlakozó – vagy, ha igen akkor csak egy, legfeljebb kettő – ezeket mindinkább, a hosszúságokban eltérő 1, 4, 8 és 16 szeres PCI Express kommunikálást lehetővé tevő rekeszekre váltják. Melyekbe, nem csupán 3D gyorsító kártyát, hanem pl., sugárkövetési eljárással képeket számoló ún. RayTrace kártyát is illeszthetnénk majd.
A San Francisco-i Caustic Graphics által a CeBIT-en bemutatott, CausticOne, a sugárkövetéssel működő (napjaink egyes játékaival valós időben is működőképes), képkészítő (pci-e 4x csatolású) kártyájával csaknem kétszázszor gyorsabban készülnek el a képsorok, animációk képei, mint, ha ezt a feladatot csak a CPU-ra bíznánk. Egy képpont elkészítésénél minden kisegítő sugárral is gyorsítottan számol. A CausticRT eljárás a CausticGL programozási felülettel működtethető, mely tulajdonképpen az OpenGL egy átalakítása, ezért is igényel egy meglévő, legalább OpenGL 2.0-t támogató grafikus kártyát is. A CausticOne miután hivatalosan is – lehet, egy éven belül – megjelenik, valószínűleg oly drága lesz, hogy egyelőre csak a tehetősebbek, játékfejlesztők, és filmstúdiók, látvány-, effektustervezők, 3D guruk vásárolják majd, de idővel, mint minden elektronikai alkatrésznek, ára csökkenhet.
