Az utóbbi években a fegyveres konfliktusok, a járványhelyzet és egyéb kockázati tényezők miatt nagyon nehéz volt a gazdasági folyamatokat megjósolni. Most is olyan a helyzet, hogy a kiszámíthatatlan tényezők sokasága miatt még a rövid távú prognózisokat is fenntartással kell fogadni. Az év hátralévő részében a világgazdaságot minden bizonnyal nem egy mély recesszió, hanem a lassú növekedés, a fokozott bizonytalanság, valamint a jelentős regionális különbségek jellemzik majd. Szerbia gazdasága ezzel szemben továbbra is viszonylag stabil maradhat, bár nyitott gazdaságként erősen függ az európai és a globális folyamatoktól. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzése szerint 2026-ban a világgazdaság mintegy 3 százalékkal növekedhet, ami elmarad a korábbi évek átlagától, de továbbra is pozitív teljesítményt jelent. Az év végéig várható főbb folyamatok között a legnagyobb kérdőjel az energiaárakhoz rendelhető. A kirajzolódó trend azt mutatja, az infláció fokozatosan mérséklődik, de az energiaárak ismét bizonytalansági tényezővé váltak. A kamatok csak lassan csökkenhetnek, mivel a jegybankok nem akarják újra felgyorsítani az inflációt. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások továbbra is a világgazdaság egyik legfontosabb növekedési motorja lesznek. A geopolitikai konfliktusok – különösen a Közel-Keleten – továbbra is nagy kockázatot jelentenek az energia- és nyersanyagpiacokra. Az IMF szerint a világ olajpiaca ma jóval sérülékenyebb, mint egy évvel ezelőtt.
Európa továbbra is a gyenge láncszem
Az Európai Unió gazdasága az év végéig várhatóan csak mérsékelt ütemben bővül. A legnagyobb problémák közül a gyenge ipari termelés, a magas energiaárak, a visszafogott fogyasztás, valamint az alacsony beruházási kedv emelhető ki. A német gazdaság továbbra sem tud olyan erőteljes növekedést felmutatni, amely érdemben húzná magával Közép-Európát. Ez Szerbia számára is fontos, hiszen exportjának jelentős része az uniós piacokra irányul. Mindeközben azonban lehetnek a folyamatnak nyertesei is. Az év végéig kedvezőbb kilátások várhatók az informatikában, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó iparágakban, az elektronikai gyártásban, az energetikai beruházásokban, a hadiiparon kívüli magas technológiát alkalmazó feldolgozóiparban. Nehezebb helyzetben maradhat az autóipar egy része, a hagyományos nehézipar, valamint az energiaigényes vegyipar.
Mi várható Szerbiában?
Talán meglepően hangzik, de valójában Szerbia gazdasága kedvezőbb helyzetben lehet számos európai országénál. Az IMF szerint 2026-ban 2,8 százalék körüli GDP-növekedés várható, amely 2027-ben ismét gyorsulhat. Az infláció továbbra is a Szerb Nemzeti Bank által kijelölt cél közelében maradhat, bár az év végéig az élelmiszer- és energiaárak okozhatnak átmeneti kilengéseket. Támogatja a gazdaságot az jövőre esedékes világkiállításhoz kötődő beruházások folytatása, az út- és vasútépítések, az energetikai fejlesztések, valamint az ipari parkok bővítése. Az EXPO 2027-hez kapcsolódó beruházások jelentős állami keresletet teremtenek. Szerbia mindezek okán továbbra is vonzó maradhat a külföldi befektetők számára. Az autóipari beszállítók, az elektronikai kis- és nagyvállalatok, a logisztikai központok, valamint nem utolsósorban az IT-szektor lehet a növekedés motorja. A bérek emelkedése továbbra is fenntarthatja a lakossági fogyasztást, bár annak üteme az év második felében mérséklődhet. Az év végéig pedig több tényező is ronthatja a kilátásokat. A nyári hőhullámok és az aszály több térségben már most is gondot okoztak. Ha a termés gyengébb lesz, az ismét megjelenhet az élelmiszerárakban. Az európai kereslet lassúsága visszafoghatja a gépipart, a fémipart, a gumiipart, az autóipari beszállítókat. Amennyiben pedig ismét jelentősen emelkedne a kőolaj vagy a földgáz ára, az növelné a szállítási költségeket, a termelési költségeket, valamint az inflációt.
Az év végéig várhatóan tovább emelkednek a bérek, de lassabb ütemben. A nyugdíjak értékét igyekeznek megőrizni, az infláció pedig jó eséllyel összességében kezelhető marad, a munkanélküliség sem nő meg jelentősen. Az élelmiszerek és az energia továbbra is érzékenyen reagálhatnak az időjárási és geopolitikai eseményekre. A 2026-os év második fele mindezek tükrében várhatóan nem a válság, hanem az óvatos alkalmazkodás időszaka lesz. A világgazdaság növekedése lassú marad, miközben a geopolitikai feszültségek, az energiaárak és a kereskedelmi bizonytalanságok továbbra is kockázatot jelentenek. Ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligenciába és a digitalizációba irányuló beruházások új növekedési lehetőségeket teremtenek. Szerbia az év végéig várhatóan megőrzi makrogazdasági stabilitását. A beruházások, az állami infrastruktúra-fejlesztések és a viszonylag erős belső fogyasztás ellensúlyozhatják az európai konjunktúra gyengeségét. A legnagyobb bizonytalanságot a mezőgazdasági termés alakulása, az energiaárak és az exportpiacok kereslete jelenti. Ha ezekben nem következik be jelentős romlás, akkor a nehézségek ellenére 2026 végére Szerbia gazdasága a régió egyik legstabilabb teljesítményét nyújthatja.
Nyitókép: Pixabay
