2024. április 24., szerda
RÁFORDÍTÁSOK

Hovatovább?

A fejlődés gyorsuló üteme által generált félelem nem csupán korunk jellemzőjeként írható le. Feljegyzésekből, újságcikkekből tudjuk, hogy elődeink is mindig tartottak az újtól, az ismeretlentől. Amikor arról beszéltek, hogy a járművek elérhetik majd a 80-90 kilométeres óránkénti sebességet, tudományos „magyarázatok” jelentek meg, hogy kiszökik a levegő az utastérből és megfulladnak az ott lévők. Más hasonló, vélt, de be nem igazolódott elmélet is napvilágot látott. Sok minden nem bizonyult helyesnek, de az új technológiák alkalmazásának valóban lehetnek veszélyei is. Az aktuális mumus pedig a mesterséges intelligencia, ami gyorsan túlnőheti, pontosabban máris túlnőtte azt, amit emberi ésszel fel tudunk fogni. Ennek pedig kétségeket kizárhatóan vannak komoly előnyei és komoly veszélyei is. A számítógépek kapacitásai pedig már régen meghaladták azt a szintet, amire jelenlegi ismereteink szerint az emberi elme képes. Elsősorban nem azért ijesztő a folyamat, mert nehéz lekövetni a változásokat, hanem azért is, mert a mesterséges intelligencia kétélű fegyver. Ahogyan sok minden másról, erről is elmondható, hogy megfelelő kezekben a társadalom javát szolgálja. Ugyanakkor a társadalom szempontjából káros tevékenységekre is felhasználható. A technológiai szektorban jól ismert szakemberek is megosztottak a gyors bevezetés kérdésében. A mesterséges intelligencia területén kialakuló kontrollálatlan fejlesztési versenynek az emberiségre gyakorolt hatásai nem mérhetők fel pontosan. A gépek, intelligens eszközök térhódítása munkanélküliségi sokkokat, drasztikus iparági átalakulásokat hozhat, de a legnagyobb veszélyt nem ez jelentheti. 

Szerves intelligencia

Mind több kutató fantáziáját izgatja az „organoid intelligencia” kutatási területe. Elképesztő, első hallásra meghökkentő dologról van szó. A folyamat lényege, hogy Petri-csészében nevelkedett agysejtekből számítógépeket építenek a tudósok. Az ember és a gép egyfajta kombinációjáról beszélhetünk, illetve nem beszélhetünk, mert a mesterségesen kitenyésztet agysejtek nem azonosak az ember agysejtjeivel. Valójában olyasmiről beszélünk, amit még a nagy fantáziával megáldott sci-fi szerzők sem igen láttak előre. A bőrmintákból kinyert őssejtekből tenyésztett organoidok a fellelhető tudományos beszámolók szerint agysejtek apró csomói, amelyek neuronok sokaságát tartalmazzák. Felhasználási előnyük pedig abban rejlik, hogy képesek információt tárolni, valamint betaníthatók egyszerű feladatok elvégzésére. A szakértők azt állítják róluk, hogy sokkal hatékonyabban működnek, mint a mesterséges neurális hálózatok. Az organoidok segítségével lehetségessé válhat lemásolni az agy számítási képességeinek és teljesítményének egy részét. Állítólag már bebizonyították azt, hogy a kitenyésztett organoidok képesek megtanulni bizonyos dolgokat, de valódi bioszámítógépekké alakítani őket óriási kihívás. Mindez olyan távlatokat nyithat meg, ami valóban ijesztő lehet. Egyre többen hangsúlyozzák, hogy megálljt kell parancsolni, vagy legalábbis lassítani a folyamatot, mert nem tudjuk, mindez hova vezethet. 

Beláthatatlan következmények

A mostani perspektívából úgy fest, senki nem tudja megérteni, megjósolni és megbízhatóan ellenőrzés alatt tartani azokat a nagy teljesítményű eszközöket, amelyek a mesterséges intelligencia laboratóriumaiban vannak fejlesztés alatt. A gazdaságot, de azzal együtt egész társadalmunkat gyökerestül változtatja meg a folyamat. 

A mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó nagy informatikai vállalatok között valóságos fegyverkezési verseny alakult ki. A szakértők aggályaikat hangoztatták amiatt, hogy az új eszközök a tanulási folyamataik révén képessé válhatnak elfogult válaszokra, álinformációk terjesztésére, valamint sérthetik a fogyasztók személyiségi jogait. Algoritmusokon keresztül a fogyasztási szokások és egyéb preferenciák manipulálása egyébként sajnos máris a valóság részét képezi. A törvényes háttér megalkotását illetően, a szabályozók létrehozásában súlyos lemaradás tapasztalható. A mesterséges intelligencia azonban remélhetőleg nem a munkahelyek megszüntetését, csak a munkavállalók monoton tevékenységének a kiváltását, a munkájuk támogatását és magasabb termelékenységét eredményezi, de számos, egyelőre megválaszolatlan szabályozási kérdés merül fel. Átfogó társadalmi és makrogazdasági hatástanulmányokra lenne szükség, hogy a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazásának pozitív társadalmi következményei az emberiség javát szolgáló formában érvényesülhessenek. A mesterséges intelligencia makrogazdasági hatásai egyelőre erősen vitatottak. A munkaerőpiac átalakul, egyes munkahelyek megszűnnek, ugyanakkor új munkahelyek is létrejönnek. Több országban a munkahelyek majdnem felét már most is robotokkal váltották ki. A mesterséges intelligencia máris jelentős hatással van napjainkra, anélkül, hogy ezzel tisztában lennénk. Hogy a jövő mit hoz, hova vezet mindez, azt pedig szemmel láthatóan egyelőre csak találgatni lehet. 
 

Nyitókép: Szegedi Tudományegyetem