2024. április 24., szerda
RÁFORDÍTÁSOK

Selyemvasút

A mélyben fortyogó feszültségek a világ több pontján fegyveres összetűzésekben törtek felszínre, sajnos a világbéke továbbra is csak ábránd. A kereskedelmi útvonalak, termelési láncok ennek következtében ismét szakadoznak, bár korunk gazdasági szubjektumai már meglepően gyorsan tudnak alkalmazkodni a helyzethez. Kína az utóbbi évtizedekben a világ legnagyobb gyártóüzemévé nőtte ki magát, elképesztő mennyiségű árut termelnek és exportálnak a világ minden részébe. A Közép-Európába irányuló áruforgalom is akadozik azonban időnként a háborús konfliktusok miatt. Kína számára legegyszerűbb útvonal most a Balkánon keresztül vezethet, ami az Európába irányuló árut illeti. A már korábban kínai érdekeltségbe kerülő Pireuszi kikötőből a Balkánon keresztül vasútvonalakon tudják a legrövidebb idő alatt és a leghatékonyabban elérni a közép-európai piacot. Kína persze szemmel láthatóan tudatosan építi ki azokat az útvonalakat, melyeken keresztül az áru gyorsan célba érhet. Tíz évvel ezelőtt kezdődött el Kína legnagyobb infrastrukturális fejlesztése, az Egy övezet, egy út kezdeményezés, vagyis az Új Selyemút. Akkor indult be az a hatalmas, több ezer milliárd dolláros infrastrukturális fejlesztés, mely tengeri és szárazföldi kereskedelmi folyosók kialakítását jelenti. A Pireuszba torkolló tengeri folyosó egyik folytatása Szerbián keresztül vezet. Az épülő Belgrád–Budapest vasútvonal pedig annak részét képezi. Az orosz–ukrán háború előtt a Kína és Európa közötti vasúti áruforgalom Oroszországon keresztül vezetett, gyors tempóban nőtt. A nyugati szankciók miatt mindinkább nehezülnek, egyes szegmenseiben ellehetetlenülnek ezek a szállítási útvonalak. A balkáni útvonal viszont alternatívát jelenthet. A Pireuszból induló, észak felé haladó folyosó, melynek a Budapest–Belgrád vasútvonal is része lesz, még nagyobb stratégiai jelentőséget kaphat. 

Oda és vissza is síneken

Korábban sokan még „tudományos” alapon, különböző számadatokkal alátámasztva is próbálták igazolni, hogy értelmetlen a balkáni vasútvonalak, köztük a Budapest– Belgrád szakasz felújítása. Oroszország ukrajnai háborúja azonban elhúzódhat, tartós gócponttá válhat, ezért az új kínai selyemút kialakítása során át kell majd írni a terveket. Kína azonban nem bízott semmit a véletlenre. Több Európába irányuló kereskedelmi útvonalat épített ki, egyik-másik kiépítése éppen folyamatban van. Kína selyemútjának Európa 180 nagyvárosában vannak már végpontjai. A bődületes tempót jelzi, hogy amíg 2016-ban 1900 szállítmány fordult meg Kína és Európa között, 2021-ben ez a szám elérte a 14 ezret. A selyemúthoz kapcsolódó vasúti fejlesztéseknek köszönhetően már nyolc-tíz nap alatt ideér Kínából az áru. A tehervonatokkal szállított áru értéke 2016-ban a mostanihoz képest elérte a szerény 8 milliárd dollárt. 2021-re majdnem megtízszereződött, hiszen elérte a 74,9 milliárdos szintet. Az áruforgalom a koronavírus-járvány idején is nőtt. De az is figyelemre méltó, hogy amíg kezdetben Kínából jöttek a megrakott vagonok és jórészt üresen mentek vissza, ma már sok esetben mindkét irányban megrakott szerelvények koptatják a síneket. 

A vasút szerepe ismét felértékelődhet

A Közép-Európába irányuló kínai áruforgalom most a Balkánon keresztüli útvonalakra helyeződhet át. Még a Németországba irányuló szállítmányok is a balkáni útvonalon juthatnak célba, ha meglesznek hozzá a feltételek. Szerbia és Magyarország a helyzet haszonélvezője lehet a jövőben. Új logisztikai központok kiépülését, új munkahelyeket jelenthet mindez. Törökország a jelek szerint egyfajta logisztikai elosztóponttá szeretne válni az EU és Kína között. Az új útvonal felértékelődéséből Szerbia minden kétséget kizárhatóan profitálhat, hiszen így még nagyobb hangsúlyt kap a Budapest–Belgrád vasútvonal, amely a folyosó egyik stratégiailag fontos európai szakaszává válhat. A vasútvonal, mondjuk úgy, hogy „selyemvasút”, a közép-ázsiai államokon, köztük Kazahsztánon, majd a Kaszpi-tengeren át Azerbajdzsánba és Georgiába vezet. Onnan az áru Törökországon, majd a Balkánon keresztül vasúton, vagy a Fekete-tengeren át éri el az EU területét. Mintegy hétezer kilométeres hosszával és 10-15 napos szállítási idejével ez az útvonal jelentheti a legrövidebb összeköttetést. A folyosó jelentősége elsősorban abban nyilvánulhat meg, hogy elkerüli a nyugati világ által kirekesztett Oroszországot és Iránt. A geopolitikai kockázatok ugyan a térségben is megvannak, de egyelőre „járható útnak” tűnik. A nyugati beruházási hajlandóság egyik fokmérője lehet azonban a jövőben annak, hogy mekkora lesz valójában a stratégiai és geopolitikai jelentősége ennek a selyemútnak. Az viszont egy nem mellékes szempont, hogy mindenki számára az lenne a jó üzlet, ha a vagonok nemcsak keletről nyugatra, hanem nyugatról keletre is mindig megrakottan közlekednének.

Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)