2024. április 18., csütörtök

Nagy meleg és nagy kamatok

Továbbra is bonyolult a helyzet a világgazdaságban. Az északi féltekén a forróság kihat minden ágazatára, nem csak a mezőgazdaság sínyli meg a helyzetet. Az USA gazdasága például a túlhevülés jeleit mutatja, ami közvetlenül nincs összefüggésben az itteni nagy melegekkel. Az augusztus 18-án zárult héten azonban az Amerikai Egyesült Államokban 2000 óta a legmagasabbra emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata. Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke pedig szigorú hangnemet ütött meg egyik utóbbi megnyilvánulása során. Véleménye szerint az amerikai jegybanknak további kamatemelésre lehet szüksége az infláció visszafogása érdekében. A Fed-elnök szerint a friss amerikai gazdasági adatok aggodalmakra adnak okot. De nem a növekedés hiánya adhat okot aggodalomra, hanem a gazdaság a túlfűtöttség jeleit mutatja. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága szerinte továbbra is a kívánatos mérték felett növekszik, amelynek folytatódása veszélyeztetheti az infláció alakulásának irányát. A monetáris politika további szigorítását indokolhatja ez a tény, a szigorítás pedig kihat majd az egész világgazdaságra. Az elemzőket nem lepték meg a fejlemények, hiszen előzetesen is arra számítottak, hogy Powell szigorú hangnemet üt majd meg. További kamatemeléseket és tartósan magas kamatkörnyezetet lehet tehát jósolni, de szeptemberben – amikor dönt erről az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed – még meglepetés is történhet. A Fed egyébként a múlt hónapban újabb 25 bázispontos kamatnövelést hajtott végre. Ezzel 2001 óta a legmagasabb szintre, az 5,25–5,5 százalékos sávba húzta fel az irányadó kamatot. A világgazdaságban a felfelé kúszó amerikai kamatok komoly gondokat okozhatnak. Jelentősen megdrágíthatják a hiteleket, visszafoghatják a beruházásokat. Egymástól merőben eltérő kamatpályára kerülhet az Egyesült Államok és a többi kulcsország. A globális piacokon komoly feszültségek alakulhatnak ki. Mozgalmas őszre lehet számítani a világgazdaságban, ami nálunk is érezteti majd hatásait.

NEM JÓ A TÖBB SEM?

A nyár közepe óta azt látjuk, hogy a második negyedéves amerikai GDP-adat erősebb lett a vártnál. A harmadik negyedév pedig akár ennél is erősebb lehet. Az eddigi kamatnöveléseknek egyelőre nem látszik a gazdasági fékező hatása. Az erőteljesebb amerikai gazdasági teljesítmény tovább erősíti a kamat- és hozamemelkedési várakozásokat. Az ottani történések kihatnak az európai kamatokra is. Jó eséllyel befektetéseket vonnak majd el a kelet-közép-európai piacokról is. Mindeközben Brazília és Kína már megkezdte a kamatcsökkentést. Várhatóan több ország is követi majd ezeket a lépéseket. Miközben azonban az amerikai infláció számottevően mérséklődött, és a döntéshozók is nagyrészt egyetértenek abban, hogy a kamatemelési ciklus a végéhez közelít, a helyi gazdaság növekedése váratlanul erős maradt. A Fed legközelebbi kamatdöntő ülését szeptember 19-én és 20-án tartja, s azon a gazdasági kilátásokról is frissített előrejelzést adnak majd. Elemzők szerint várhatóan változatlan szinten tartják a jelenlegi, 5,25-5,5 százalékos kamatszinteket. Amennyiben az inflációs és munkaerőpiaci adatok továbbra is az ár- és bérnyomás enyhülését mutatják, a jelenlegi előrejelzés szerint már csak további egyszeri, 25 bázispontos emelésre lehet számítani.

MI LESZ ITTHON A KAMATOKKAL?

Lassan három év után először csökkentek az árak havi szinten Szerbiában. A Szerb Nemzeti Bank (NBS) a Köztársasági Statisztikai Intézet adataira hivatkozva jelentette be, hogy 2020 szeptembere óta először jegyezték havi szinten a fogyasztói árak csökkenését. Átlag 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak júliusban, júniushoz viszonyítva. Ez jóval a hibahatár alatt van, de mégis biztató adatnak tekinthető. Az éves infláció is tovább lassult, és júliusban elérte a 12,5 százalékot, ami összhangban van a Szerb Nemzeti Bank korábbi becsléseivel. Az infláció lassulását nagyrészt a feldolgozott élelmiszerek és az energiahordozók drágulásának mérséklődése okozta – közölte a jegybank. Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára az év eleje óta először csökkent havi szinten, és a közlemény szerint átlag 1,4 százalékkal volt alacsonyabb júniushoz képest. Ezen belül a feldolgozatlan élelmiszerek ára júliusban 4,4 százalékkal csökkent, s ezt elsősorban a friss zöldségek és a hús árának csökkenése okozott. Ez utóbbi ára viszont várhatóan ismét emelkedni fog. A Fitch Ratings hitelminősítő viszont megerősítette Szerbia hitelminősítését BB+ szinten, stabil kilátásokkal a további növekedésre. Ez azt jelenti, hogy egyelőre külföldön is pozitívan értékelik a kormány gazdaságpolitikáját.