A napokban tette közzé a Világbank a globális gazdasági kilátásokról szóló elemzésének januári kiadását, mely szerint régiónkban Szerbiának lesz szüksége a legkevesebb időre ahhoz, hogy áthidalja a világjárvány okozta gazdasági nehézségeket, Montenegró viszont a leglassabban fog visszakapaszkodni a korábbi szintre, még akkor is, ha az idén a turizmus jelentős javulása várható.
A washingtoni székhelyű pénzügyi intézmény januári megítélése szerint Szerbia gazdasága 2020-ban 2 százalékkal esett vissza, noha a múlt év utolsó napjaiban a Köztársasági Statisztikai Intézet mínusz 1,1 százalékos becslést tett közzé. Ez egyébként mindenképpen a legjobb eredmény nemcsak a Nyugat-Balkánon, hanem Közép- és Kelet-Európában is. A hazai intézmények és a Világbank előrejelzései a továbbiakban várható növekedést illetően is eltérnek: Az idei szerbiai költségvetés 6 százalékos növekedésre épült (2022-re pedig 4 százalékra számítunk), a Világbank viszont borúlátóbb: szakértői erre az évre 3,1, a következőre pedig 3,4 százalékot jósolnak. A 3,1 százalékos növekedéssel Szerbia matematikailag már az idén elérné a bruttó hazai termék 2019. évi szintjét.
A világbanki adatok arról tanúskodnak, hogy Horvátország, amely ugyanolyan nagymértékben függ az idegenforgalomtól, mint Montenegró, tavaly 8,6 százalékos visszaesést jegyzett. A Világbank 2021-re 5,4, a következő évre pedig 4,2 százalékos horvát gazdasági bővülést tart valószínűnek. Bosznia-Hercegovina gazdasága tavaly 4 százalékkal csökkent, az idei reális növekedési esély 2,8 százalék, a jövő évi pedig 3,5 százalék. A prognózis szerint Albániának két évre lesz szüksége a talpra álláshoz, akárcsak Észak-Macedóniának, amely 2020-ban 5,1 százalékos hanyatlást mutatott, az idén 3,6 százalékos növekedést érhet el, jövőre pedig 3,5 százalékosat. A Világbank Koszovóra vonatkozó adatai szerint tavaly 8,8 százalékos volt a csökkenés, az idén 3,7 százalék lesz a növekedés, jövőre pedig 4,9 százalék. A becslések alapján sereghajtónak számító Montenegró gazdasága 2020-ban nem kevesebb mint 14,9 százalékos visszaesést jegyzett, az idei növekedés 6,1 százalékos lehet, a jövő évi pedig 3,9 százalékos. A podgoricai kormány arra számít, hogy 2021-ben a turisztikai bevételek a 2019-ben elért jövedelem mintegy 55 százalékát érhetik el.
A Világbank emlékeztet arra, hogy a világjárvány a szolgáltatásoktól és turizmustól leginkább függő országok gazdaságát sújtotta a legnagyobb mértékben, valamint azokét, amelyek szoros kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat építettek ki az euróövezettel, gyorsabban felépülhetnek viszont a termelésen és a mezőgazdaságon alapuló gazdaságok. A nemzetközi pénzintézmény arra figyelmeztet, hogy a Covid–19 utáni globális gazdasági fellendülés nagyban függ a lakosság beoltásának lebonyolításától. A késedelem akár meg is felezheti a tavaly júniusban prognosztizált növekedési ütemet, így aránylag nagy annak a valószínűsége, hogy ,,lassú és kihívásokkal teli fellendüléssel néz szembe a világ”. A nemzetközi pénzintézmény szerint az idén 4 százalékkal nőhet a globális gazdaság abban az esetben, ha széles körben sikeresen alkalmazzák a koronavírus elleni oltást. Tavaly júniusban még 4,2 százalékos bővülésre számított a Világbank. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági aktivitás 2022-re még mindig 4,4 százalékkal maradna le a pandémiát megelőző pályától.
A Világbank értékelése szerint a régió országaiban beszűkültek a gazdaság anyagi támogatásának lehetőségei, ezért ki kell használniuk az EU-ban ősszel megszavazott gazdaságélénkítő beruházási terv eszközeit. A térség hosszú távú gazdasági felépülésének elősegítésére az Európai Unió tavaly október végén fogadta el a Nyugat-Balkánra vonatkozó, 9 milliárd euró értékű gazdasági beruházási tervet, amely öt kulcsfontosságú területet ölel fel. Ezek a közlekedés és az infrastruktúra, a tiszta energia, a környezetvédelem, a digitális jövő, valamint a magánszektor és a társadalmi tőke. A kormányok dolga előkészíteni a beruházási projektumokat.
