Megegyezés nélkül zárult a Szociális-gazdasági Tanács negyedik, és egyben utolsó ülése is. A szakszervezetek és a munkáltatók képviselői az idén sem tudtak kiegyezni a munka legalacsonyabb áráról, így a végső határozatot a szerb kormány hozza meg szeptember 15-én. A 2022. évi minimálbér az előzetes bejelentések és az állam javaslata szerint 35.012 dinár lesz – mondta a tárgyalások után Ana Brnabić kormányfő.
– Ez 9,4 százalékos emelést jelent az idei minimálbérhez képest, és a legkisebb fogyasztói kosár 89 százalékát fedezi. Megértem, hogy a szakszervezetek elégedetlenek a tárgyalásokkal. 2024-ben már kiegyenlítődhet a munka legalacsonyabb ára a legkisebb fogyasztói kosár értékével. Erről előreláthatólag 2023-ban hozhatunk határozatot – mondta a kormányfő.
Siniša Mali pénzügyminiszter ugyanakkor megerősítette, hogy a 3 ezer dináros növelés mellett könnyítenek a munkáltatók terhein is: a jövedelem adómentes részét 18.300 dinárról 19.300-ra növelik, a nyugdíjbiztosítási járulékokat pedig 0,5 százalékkal csökkentik. Ezzel a javaslattal a Szerbiai Munkáltatók Uniója (UPS) sem lehet teljesen elégedett, mert az egyeztetések folyamán a Fiskális Tanács által javasolt 26.000 dináros adómentes részt szorgalmazták.
ÚJRA LÉTMINIMUM ALATT
A tárgyalásokat követően mindkét országos szakszervezet kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy az állam az idén sem tartja gazdaságilag megalapozottnak a minimálbér és a legkisebb fogyasztói kosár kiegyenlítését. A Független Egyesült Ágazati Szakszervezet (UGS) és a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének (SSSS) képviselői is hangsúlyozták, hogy a 2017. évi megállapodás szerint már tavaly ki kellett volna egyenlíteni a legkisebb kifizethető jövedelmet a létminimumot meghatározó hivatalos összeggel.
A szakszervezetek mellett foglalt álláspontot az Akció a fejlődőképes Vajdaságért elnevezésű politikai szervezet is. Közleményükben kiemelték, hogy „Szerbia Európa legvégletesebb országa: a mérleg egyik felét a gazdagok egy kis csoportja foglalja el, a másik felén pedig az a több mint 700 ezer ember van, aki 32.000 dinárból tengődik.” Hozzátették, hogy az ország alkalmazottainak 30 százaléka minimálbérért vagy attól csak kicsivel magasabb összegért dolgozik. „Ilyen körülmények között a legkevesebb, amit az állam tehet az, hogy a munka legalacsonyabb árát kiegyenlíti a létminimum fenntartásához szükséges költségekkel – áll a közleményben. Ugyanitt kiemelik, hogy a szakszervezetek által szorgalmazott kiegyenlítéshez „elegendő állami bevétel van: az adóztatás fejlesztésével, az eszközök megfelelő átütemezésével és a nemzeti stadionhoz hasonló, nem okvetlen szükséges nagy befektetések mellőzésével biztosítani lehetne a létminimumot”.
A szakszervezetek által kért 39 ezer dináros minimálbért szorgalmazták szerdán este azok a tüntetők is, akik a szerb kormány épülete előtt gyűltek össze Belgrádban.
ÉLNI, ÉS NEM CSAK TÚLÉLNI
A tiltakozást az Élni akarunk a fizetésből! jelmondattal szervezte meg a Szolidaritás politikai platform civil szervezet. A független csoportosulás egyik képviselője, Miloš Baković Jadžić szerint még a szakszervezetek által kért minimálbér is nagyon kevés ahhoz, hogy az országban emberhez méltó életszínvonalról lehessen beszélni. Ehhez ugyanis 100 ezer dinárra van szüksége egy átlagpolgárnak – véli a tüntetők szóvivője.
– Tudjuk, hogy Szerbiának ma már van elég pénze ahhoz, hogy a lakosai ne csak könyöradományból éljenek. Eszközeink tehát vannak, csak teljes mértékben igazságtalanul oszlanak el. Érthető tehát, hogy nem hallgatunk tovább, és elvárjuk, hogy a jövőben meg tudunk élni a fizetéseinkből – mondta az egybegyűlteknek Baković Jadžić.
A tüntetők a tiltakozás végén egy legalapvetőbb élelmiszereket tartalmazó kosarat helyeztek a szerb kormány épületének ajtaja elé. A követelésük jelképe mellé nyílt levelet is csatoltak, amelyben felhívják a kormányfő és az illetékes miniszterek figyelmét arra, hogy a javasolt minimálbér egy átlagos háromtagú család fennmaradásához sem elegendő. Hangsúlyozzák, hogy „a munka legalacsonyabb árának növelésével az alkalmazottak megélhetését biztosítanák, ez pedig feltétlenül szükséges a gazdasági fejlődéshez és a társadalmunk stabilitásának fenntartásához”.
A tiltakozókat a Ne nyomjuk el Belgrádot! elnevezésű civil szervezet mellett az interneten dolgozók országos egyesületei, az Ökológiai felkelés és a Nyílt lakossági platform civil csoportosulások is támogatták.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint több mint 700 ezren 35 000 dinárnál kevesebb jövedelemért dolgoznak. A 297 eurónak megfelelő összeg jelentősen kevesebb, mint a szomszédos Horvátországban, ahol legkevesebb 435 euró fizetést kapnak az alkalmazottak.
