Az ember legnagyobb lelki nyugalommal bemegy számlát nyitni a bankba, majd kifelé jövet már egy folyószámla-hitelkerettel is gazdagabb. Sosem lehet tudni, mit hoz a folyó hónap közepe, mikor szorul meg az ember, kell a tartalék – mikor beszél rá minket a bankok ügyfélszolgálati munkatársa a gyakran visszautsíthatatlan ajánlatra. Aztán ahogy telnek a hónapok, a hitelkeretünk, banktól függően talán növekedik, majd amikor több hónapra megszűnik az állandó juttatás, a banktól levelet kapunk, amelyben a kölcsön azonnali visszafizetésére szólítanak fel.
Ez persze csak tipikus felvázolása számtalan lehetőségnek, annyi azért bizonyos, hogy a lakossági folyószámlahitel továbbra is igen közkedvelt a szerbiai polgárok körében. A borsos kamatok néha csak még nagyobb adósságba verik a kölcsönhöz folyamodókat, akik addigra szinte már alig tudnak kimászni a hitelkötelességből. A Szerb Nemzeti Bank már évekkel ezelőtt kezdeményezést indított annak érdekében, hogy a bankok csökkentsék a lakossági folyószámlahitel, illetve ahogyan a köznyelvben él, a megengedett mínusz kamatját, ugyanis továbbra is ez a legdrágább hitelfajta. Az ajánlat mindig csalogató, hisz később fizethetjük vissza az előre elköltött pénzt, az viszont eszünkben sem jut, hogy többszörös kamattal fizetünk vissza mindent a banknak. Napjainkra igen sok egykori igénylő rádöbbent már arra, hogy nem jól jön ki az igen kedvezőnek tűnő kölcsönből. A bankügyi szektor dolgozói nem is titkolják, a megengedett mínusz a legköltségesebb szolgáltatás a csábító kölcsönfelhozatalból.
Az utolsó hivatalos, vagyis 2021. áprilisi adatok szerint a megengedett folyószámlahitel átlagos kamatlába a lakosság folyószámláján éves szinten 29,2 százalék volt, a nem megengedett folyószámlahitel középértéke pedig elérte a 27,7 százalékot. Ahogy a legtöbb ország bankjai, úgy a hazai központi bank is hivatalos értesítésben figyelmezteti a polgárokat, hogy a megengedett negatív számlaegyenleg a legráfizetősebb hitelforma, amit a bankügyi szektor dolgozói előszeretettel kínálnak az ügyfeleiknek.
– A hitelkártya-kamatláb alacsonyabb a megengedett mínusz kamatlábnál, a hivatalos adatok szerint értéke 21,9 százalék volt áprilisban. Ez azt is jelenti, hogy a hitelfelvételnek ez egy költségesebb módja – áll a Szerb Nemzeti Bank közleményében.
A hitelkártyák és a folyószámlákon összegezett mínuszok a lakosság teljes adósságának 3,6 százalékát teszik ki. A Novosti lap értesülése szerint az átlagos kamatláb a lakosság dináralapú kölcsöneire 2021-ben 8,8 százalékos volt, ami 11,8 százalékkal alacsonyabb annál az értéknél, amit 2013 májusában mértek, amikor a központi bank változtatott a pénzügyi politikáján. Akkor a dináralapú készpénzkölcsönök átlagos kamatlába 9,4 százalékot tett ki, és az elmúlt nyolc évben jelentősen csökkent.
