Növekvő adósságok és munkahelyhiány

A Világbank elnöke szerint a következő 10-15 évben 1,2 milliárd fiatal léphet be a munkaerőpiacra, miközben várhatóan csak 400 millió munkahely áll majd rendelkezésre. Ajay Banga a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bangkoki éves közgyűlésén a magánberuházások ösztönzését, a fejlesztési források hatékonyabb felhasználását és a munkahelyteremtést nevezte a legfontosabb feladatoknak.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank múlt heti bangkoki tanácskozásain nem születtek új megoldások a fejlődő országok problémáira. A háborúk, az infláció, a dráguló hitelek és a növekvő adósságok mellett a mesterséges intelligencia (MI) terjedése is újabb bizonytalanságokat okoz – írja a Reuters elemzése. A résztvevők szerint a nemzetközi pénzügyi intézmények továbbra is a költségvetési hiány csökkentését és a reformok felgyorsítását tartják fontosnak, hogy ösztönözzék a magánberuházásokat. Ugyanakkor kevés konkrét tanácsot adnak arra, hogyan kezeljék az országok az új kockázatokat.

Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója elmondta, hogy bár a fejlődő országok adóssága csökkent, továbbra is súlyosan érinti őket a fejlett gazdaságok nehéz helyzete. A dráguló hitelek és az adósságok visszafizetése miatt ezeknek az országoknak kevesebb pénzük marad az oktatásra, az egészségügyre és más alapvető közszolgáltatásokra.
A világgazdasági recessziót sikerült elkerülni, de a fejlődő országok gazdasági növekedése 4,4 százalékról körülbelül 3,6 százalékra lassult. A Világbank továbbra is támogatja ezeket az országokat abban, hogy felkészüljenek a mesterséges intelligencia terjedésére. Eközben azonban a fejlesztési támogatások csökkenése megnehezíti számukra, hogy külföldi befektetőket vonzzanak.
Elhangzott, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások növekedése a világgazdaság egyik új kockázatává vált. Az MI fejlesztésére fordított pénz növeli az adósságokat és a hitelfelvétel költségeit. Ám továbbra sem biztos, hogy a technológia valóban olyan mértékben növeli majd a termelékenységet, ahogyan azt várják tőle. Eközben az Egyesült Államok államadóssága meghaladta a 40 ezer milliárd dollárt.
Az orosz–ukrán háború szintén fontos téma volt a találkozókon. Kína a korábbi évekhez képest kevesebb figyelmet kapott a tanácskozásokon. A szakértők szerint a kapcsolatok az Egyesült Államok és Kína között valamelyest stabilabbá váltak, ami csökkentette a befektetők aggodalmait. A kínai gazdasággal kapcsolatos kockázatok azonban továbbra is fennállnak.
Kate Pickett, a Yorki Egyetem professzora arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi pénzügyi intézményeknek a szigorú gazdasági reformok helyett nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy a gazdasági növekedés minél több ember számára előnyös legyen. Szerinte a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése hosszú távon súlyos következményekkel járhat.
Ajay Banga, a Világbank elnöke arra figyelmeztetett, hogy a következő 10-15 évben mintegy 1,2 milliárd fiatal léphet be a munkaerőpiacra, miközben várhatóan csak körülbelül 400 millió munkahely áll majd rendelkezésre. Ez hozzávetőlegesen 800 millió munkahelyes hiányt jelenthet.
– E számok mögött valódi emberi sorsok állnak: egy diplomás fiatal nő, aki nem talál munkát, egy szakmával rendelkező fiatal férfi, akinek nincs áramellátása, és egy egész generáció, amely azt kérdezi, jut-e számára hely a világban. A munka nem csupán statisztika, hanem a méltóság része is. Ez jelenti a különbséget aközött, hogy egy fiatal képes felépíteni a saját jövőjét, vagy csak vár arra, hogy valami történjen vele – fejtette ki a Világbank elnöke.
Hangsúlyozta, hogy ha a fiatalokban rejlő lehetőségek kihasználatlanul maradnak, annak következményei az országhatárokon túl is érezhetők lesznek. Ezzel szemben az új munkahelyek létrehozása a fiatalok és a társadalom egésze számára is előnyös lenne. 
A világ vezetői ezért arra kérték a Világbankot, hogy segítsen megoldásokat találni a problémára.
Banga szerint a helyzet továbbra is nehéz: az elmúlt három évben a kihívások nem csökkentek, miközben az erőforrások korlátozottak maradtak. A geopolitikai ellentétek, a növekvő államadósság, a fegyveres konfliktusok, a drága energia és a drága műtrágyák, valamint a korlátozott hitelfelvételi lehetőségek egyaránt nehezítik a munkahelyteremtést.
– A Világbank ezért olyan finanszírozási modellt támogat, amely a közpénzeket, a magánbefektetéseket, az adományozói forrásokat és a technológiát egyesíti. Az állami és kedvezményes finanszírozás elsősorban a kockázatosabb beruházásokat segíti, míg a gazdaságok fejlődésével egyre nagyobb szerepet kap a magántőke. A kiemelt fejlesztési területek közé tartozik az energetika, a mezőgazdaság, az egészségügy, az infrastruktúra és a feldolgozóipar. A befektetők kockázatait garanciákkal és helyi pénznemben nyújtott finanszírozással igyekeznek csökkenteni – fogalmazott Banga.
A Világbank adatai szerint a programjai révén bevont magánberuházások összege a 2022-es pénzügyi évben mért mintegy 35 milliárd dollárról az előző évre 112 milliárd dollárra nőtt. A bank saját forrásaival együtt a teljes finanszírozás meghaladta a 230 milliárd dollárt.
A Világbank további öt nemzetközi fejlesztési bankkal közösen egységes szabályokon dolgozik, hogy más befektetők is könnyebben bekapcsolódhassanak a már finanszírozott projektekbe. Ezzel további forrásokat teremthetnek a fejlődő országok beruházásaihoz. A projektek előkészítésének átlagos idejét eközben 19 hónapról kilenc hónapra csökkentették.
A Világbank hosszú távú céljai között szerepel, hogy 2030-ig 300 millió afrikai ember számára biztosítsanak hozzáférést a villamos energiához, 1,5 milliárd ember számára tegyék elérhetővé az egészségügyi ellátást, és folytassák az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló beruházásokat, amelyek pénzügyi haszna már elérte a 96 milliárd dollárt.