Az orosz gázolaj mennyisége, amely esetleg eljuthat az amerikai piacra, nem elegendő ahhoz, hogy jelentősebben csökkentse az árakat, miközben a NIS finomítójának esetleges leállása Szerbiát egy-két hónapon belül komoly ellátási gondok elé állíthatná – mondta Željko Marković energetikai szakértő a Szerbiai RTV-nek.
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök megállapodása az orosz gázolaj amerikai és világpiaci értékesítéséről Marković szerint nem jelenti azt, hogy az üzemanyag hamarosan olcsóbb lesz, vagy hogy megszűnnek a globális ellátási nehézségek.
Bár az olajtőzsdék eleinte enyhe árcsökkenéssel reagáltak, a közel-keleti biztonsági kockázatok ismét felfelé hajtották az árakat. A Nemzetközi Energiaügynökség közben komoly nyomásra figyelmeztet a gázolajpiacon, és a stratégiai készletek felszabadítását sürgeti.
Marković úgy véli, a Washington és Moszkva közötti megállapodást részben az amerikai belpolitikai helyzet, részben pedig Oroszország korlátozott exportlehetőségei felől kell értelmezni. Mint mondta, az ukrajnai háború és az energetikai infrastruktúrában keletkezett károk miatt kérdéses, hogy Oroszország mennyivel tudná növelni kivitelét.
– Úgy tűnik, ez inkább reklámfogás, mint olyan lépés, amely valóban érdemi változást hozhatna – értékelt Marković.
KORLÁTOZOTT MENNYISÉGRŐL VAN SZÓ
A tervek szerint az első orosz gázolajszállítmány 300 ezer tonnát tenne ki, ezt követően pedig 500 ezer, egymillió, majd akár hárommillió tonna is érkezhetne, ha Oroszország képes biztosítani ezeket a mennyiségeket.
Marković szerint azonban kulcskérdés, hogy Moszkvának valóban vannak-e olyan többletmennyiségei, amelyeket exportálni tud. Emlékeztetett arra, hogy az orosz energetikai infrastruktúrát a háború kezdete óta támadások érték, a sérült finomítói kapacitásokat pedig nem állították teljesen helyre. Oroszország korábban saját piaci igényei miatt maga is korlátozta a gázolajexportot.
– Ha ezeket a mennyiségeket nézzük, 300 ezer tonna nagyjából 14 órányi amerikai fogyasztásnak felel meg. Az 500 ezer tonna körülbelül egy napi amerikai gázolajfogyasztás. Ezek meglehetősen kis mennyiségek – magyarázta.
Szerinte a pótlólagos szállítások hozhatnak némi árnyugvást, de jelentősebb fordulatot nem, különösen akkor, ha nem új mennyiségek jelennek meg a világpiacon, hanem a meglévő szállítmányokat irányítják át amerikai vásárlókhoz.
A helyzetet tovább nehezítik a közel-keleti fejlemények is, hiszen onnan jelentős mennyiségű nyersolaj és olajszármazék érkezik a világpiacra, egyebek mellett a Hormuzi-szoroson keresztül. A finomítói kapacitások csökkenése különösen érzékennyé teszi a gázolajellátást az újabb zavarokra.
Marković szerint a stratégiai készletek felszabadítása ilyen körülmények között átmeneti enyhítést hozhat, de nem jelent tartós megoldást.
– Ezek a készletek sem végtelenek, nagyon korlátozottak. Azért van szükség ilyen lépésekre, hogy az árakat valamennyire ellenőrzés alatt lehessen tartani – figyelmeztetett.
Hozzátette, hogy az energiahordozók drágulása nemcsak az üzemanyagköltségekben jelenik meg, hanem a termelés, a szállítás és a mezőgazdaság költségeit is növeli, ami végső soron a mindennapi fogyasztási cikkek árában is megmutatkozik.
A NIS MŰKÖDÉSE KULCSFONTOSSÁGÚ SZERBIA SZÁMÁRA
Szerbiával kapcsolatban Marković úgy értékelte, jelenleg nincs ok komolyabb aggodalomra, mert a NIS finomítója működik, a hazai piac pedig stabil. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ha a finomító a szankciók miatt leállna, viszonylag rövid időn belül súlyos ellátási gondok keletkezhetnének.
Szerinte Szerbia ilyen helyzetben egy-két hónapig támaszkodhatna a meglévő készletekre és az importra, ezt követően azonban az ellátás jóval bizonytalanabbá válna.
– Most az a kérdés, hogy a NIS-nek működnie kell, fel kell dolgoznia a kőolajat és gázolajat kell termelnie. Úgy gondolom, nálunk a helyzet nem ennyire kritikus. Messze vagyunk még a hiánytól – mondta Marković.
Emlékeztetett arra is, hogy Szerbia már felszabadított bizonyos készleteket, köztük mintegy 5000 tonna gázolajat. Ez a havi fogyasztáshoz képest viszonylag kis mennyiség, de hozzájárult a piac stabilitásának fenntartásához.
A NIS helyzete ugyanakkor továbbra is nagymértékben függ Moszkva és Washington viszonyától, valamint az amerikai szankciós döntésektől. Marković rámutatott, hogy Trump és Putyin megállapodása után bizonyos, az orosz gázolajra vonatkozó szankciókat ideiglenesen felfüggesztettek, de az Oroszországgal szembeni szankciók egésze, valamint a NIS-re vonatkozó korlátozások ezzel nem szűntek meg.
– A NIS-ről szóló megállapodás nagyhatalmi kérdés. Mi ebben nem vagyunk annyira erősek, hogy érdemben befolyásolni tudjuk. Ahogy az oroszok és az amerikaiak megállapodnak, úgy lesz – fogalmazott Marković.
Szerinte a két nagyhatalom viszonyának javulása kedvezően hathatna a NIS problémájának rendezésére, míg a kapcsolatok további romlása növelhetné a nyomást és megnehezíthetné a megoldás megtalálását.
Marković szerint ezért egyelőre nehéz megjósolni, hogy a Washington és Moszkva közötti megállapodás hoz-e konkrét könnyebbséget Szerbia számára. Amíg az új szankciós döntésekre és a NIS jövőjére várnak, a hazai ellátás stabilitása szorosan összefügg a finomító működésével.
