Mintegy 230 tüzet észleltek egyetlen éjszaka alatt az öt bevetett műhold segítségével, amelyek Szerbia teljes területén figyelik a betakarítás után visszamaradt szármaradványok felégetését – nyilatkozta tegnap a Belgrádi Rádiónak Dragan Glamočić ügyvezető mezőgazdasági miniszter. Mint mondta, ez 55 százalékkal kevesebb az elmúlt hét nap átlagához képest.
– Ami szintén érdekes, hogy a 238 tűzesetből mindössze 29 történt Közép-Szerbiában, az összes többit Vajdaságban regisztrálták. A vajdasági tűzesetek mintegy 90 százalékát az autópálya Mitrovica és Kuzmin közötti szakaszának környékén jegyezték fel. Meglepő, hogy a tarlót annak ellenére is felégetik, hogy az állam október 1-je óta egyértelmű üzenetekkel és figyelmeztetésekkel próbálja ezt megakadályozni – fejtette ki Glamočić.
Kiemelte, hogy a minisztérium pontosan tudja, melyik parcellán és mikor történt az égetés, valamint azt is, milyen távolságra volt a helyszín az autópályától.
Hozzátette, hogy a Belügyminisztérium katasztrófavédelmi szektorának elemzései szerint minden évben több ember is életét veszti olyan tűzesetekben, amikor az emberek saját magukat gyújtják fel.
– Bizonyos személyeket azonosítottak és előállítottak, akik beismerték a bűnösségüket. Nemcsak szabálysértési feljelentések varrnak rájuk, hanem ami a legfontosabb, és ami számukra a legfájóbb lesz: támogatási szempontból passzív státuszba kerülnek. Legalább egy évre, a többség pedig három vagy annál is több évre. Ez azt jelenti, hogy többé egyetlen dinárt sem kapnak az államtól támogatásként – fogalmazott Glamočić.
A tárcavezető rámutatott arra, hogy a korábbi években nehéz volt bírósági ítéleteket elérni, mert az elkövetők különféle kifogásokkal védekeztek. Most azonban a modern technológiának, az adatközpontoknak és a mesterséges intelligenciának köszönhetően más a helyzet.
– A rendszert eredetileg erdőtüzek észlelésére fejlesztették ki, de időközben más területekre is alkalmazhatóvá tették. Az ellenőrző szervek, valamint a Belügyminisztérium egységei a nap 24 órájában a terepen dolgoznak. Összesen 553 helyszínt jártak be, és jegyzőkönyveket készítettek. Az ellenőreink azonban leggyakrabban már nem találják ott az embereket a helyszínen, mire odaérnek. Dicséret illeti a közlekedési rendőrséget, amely már szombaton reagált, járőröket vezényelt a területre, és megakadályozta az újabb baleseteket – fejtette ki Glamočić.
Emlékeztetett arra, hogy a törvény tiltja a tarlóégetést, a gazdálkodók pedig számos módon művelhetik meg a földet égetés nélkül.
A tárcavezető a terméshozamokat illetően kiemelte, hogy azok régiónként eltérőek. Az ország északi részén egyes területeken például május óta nem esett eső, a Szávától és a Dunától délre fekvő területeken pedig gyakoribbak voltak a csapadékok.
– Szerbiában az idén mintegy 4 millió tonna búza termett, ami 8 százalékkal több a tavalyinál és 20 százalékkal meghaladja az ötéves átlagot. A kukoricatermés várhatóan 4,8 millió tonna lesz, ami 12 százalékkal több a tavalyinál, de 9 százalékkal kevesebb az ötéves átlagnál. A szójatermés jelentősen visszaesett, ám a repce és a gyümölcsök kiemelkedően teljesítettek – fejtette ki Glamočić.
Hangsúlyozta, hogy az élelmiszerárak jelentős emelkedésére a hazai piacon jelenleg nem számítanak, ugyanakkor Szerbiára hatással vannak a világpiaci árak és az ukrajnai, illetve oroszországi háborús események.
Glamočić kiemelte azt is, a mezőgazdasági minisztérium változtat a növénytermesztési támogatások rendszerén: a jövőben nem minden gazdálkodó kap ugyanakkora összeget, hanem a támogatás mértékét a termelés és a bevételek alapján határozzák meg. A többet dolgozó és nagyobb bevételt elérő gazdálkodók magasabb támogatásra számíthatnak.
Hozzátette, hogy a mezőgazdasági költségvetés rekordösszegű, 147,5 milliárd dinárra emelkedett, amelyből több mint 130 milliárd dinárt közvetlen támogatásokra különítettek el.
