Újabb feszültséghullám rázta meg a Közel-Keletet, miután a hétvégén ismét kiéleződött az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus. A geopolitikai bizonytalanságra az olajpiac azonnal reagált: hétfő hajnalban a Brent nyersolaj ára több mint 4 százalékkal emelkedett, és megközelítette a hordónkénti 79 dollárt, az amerikai WTI jegyzése pedig 74 dollár fölé drágult – írja a Világgazdaság.
A befektetők ilyenkor rendszerint fokozott óvatossággal figyelik a közel-keleti eseményeket, mivel a térség meghatározó szerepet tölt be a világ energiaellátásában.
Az áremelkedés hátterében a hétvégi katonai események állnak. Az amerikai hadsereg vasárnap újabb légicsapásokat mért iráni célpontokra, amire válaszul az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy amerikai katonai támaszpontokat támadott Kuvaitban és Bahreinben. A fejlemények ismét felerősítették az aggodalmakat a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának számító Hormuzi-szoros biztonságával kapcsolatban. A hajóforgalom már most is jelentősen visszaesett: vasárnap mindössze hat hajó haladt át a szoroson, ami öthetes mélypontnak számít.
A piaci elemzők szerint ugyanakkor a befektetők egyelőre nem számítanak a globális olajellátás súlyos fennakadására. Az ANZ Bank szakértői úgy vélik, a hétvégi események jelentősen csökkentették a gyors diplomáciai rendezés esélyét, egyes elemzők szerint pedig a piac jelenleg inkább a törékeny tűzszünet újabb megingásaként értékeli a történteket, mintsem a konfliktus teljes eszkalációjaként. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan, ezért a következő napok eseményei meghatározóak lehetnek az árak további alakulása szempontjából.
Miközben rövid távon a geopolitikai feszültség felfelé hajtja az olajárakat, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) hosszabb távon a kereslet visszaesésére számít.
Az ügynökség szerint a globális olajkereslet az idén 2020 óta először csökkenhet, a napi fogyasztás pedig mintegy egymillió hordóval lehet alacsonyabb az előző évinél.
A visszaesést elsősorban a magas olajárak és a geopolitikai bizonytalanság okozza, miközben az IEA arra is figyelmeztetett, hogy egy elhúzódó konfliktus veszélyeztetheti az év második felére tervezett globális olajkészlet-feltöltést.
A szakértők szerint emiatt a következő hónapokban is jelentős árkilengésekre lehet számítani az energiahordozók piacán. Eközben az Egyesült Arab Emírségek rekordmagas olajkitermelést értek el, ami arra utal, hogy az Öböl menti termelők igyekeznek fenntartani exportjukat a fokozódó geopolitikai kockázatok ellenére is.
A piacok ugyanakkor továbbra is elsősorban a közel-keleti konfliktus alakulását figyelik, mivel annak további eszkalációja jelentős hatással lehet a globális olajellátásra és az energiaárakra.
