Építészeti és mérnöki remekmű

Összeért a Duna fölött átívelő híd szerkezete, amely a Fruška gora-i közúti folyosó egyik kulcseleme. A beruházás a régió közlekedési kapcsolatainak jelentős javulását ígéri, akárcsak az eseményen részt vevő magas rangú politikusok is. 

Újvidéken tegnap összekapcsolták a Fruška gora-i korridor Duna-hídjának két oldalról indított fő szerkezeti szakaszait, lezárva ezzel a projekt egyik kulcsfontosságú fázisát. Az új híd a város ötödik átkelője lesz, és az egyik legfontosabb létesítmény ezen a gyorsforgalmi útvonalon, az Iriški Venac (Ürögi-hágó) alatti alagút mellett.
A Duna-híd a Fruška gora-i korridor része, amelynek építése 2021 májusában kezdődött. A híd teljes hossza mintegy 1,7 kilométer, míg a Duna fölött átívelő fő hídszerkezet valamivel több mint 500 méter hosszú. A hidat olyan szerkezetként tervezték, amely a gerenda- és a kábelhidak köztes megoldása. A szerkezetet ferde tartókábelek erősítik, amelyeket 25 méter magas pillérek tartanak. 
A híd mellett a korridor legfontosabb létesítménye az Iriški Venac alatti alagút, amely körülbelül 3,5 kilométer hosszú. A híd átadását és forgalomba helyezését korábban 2026 második felére tervezték.
 

A Fruška gora-i korridor összeköti majd Újvidéket, Rumát, Šabacot és Loznicát, és része annak az útvonalnak is, amely gyorsabb összeköttetést biztosít Bosznia-Hercegovina és Románia között.
Az eseményen jelen volt Aleksandar Vučić szerb államfő, Maja Gojković tartományi kormányfő, Li Ming kínai nagykövet, valamint Žarko Mićin, Újvidék polgármestere. 
Aleksandar Vučić államfő elmondta, hogy a Fruška gora-i korridor keretében a Dunán átívelő híd fő szerkezetének összeillesztése nagyszerű vállalkozás, építészeti és mérnöki remekmű, a projekt jól bizonyítja Szerbia hatalmas fejlődését.
– Egyesek ellenezték a híd megépítését, ma azonban saját szemükkel láthatják, hogyan néz ki a híd, és mennyire hasznos lesz Újvidék polgárai számára. A hídverők több száz napon át keményen dolgoztak, és öröm számomra, hogy ma itt lehetek. A projekt mindenképpen Szerbia hatalmas fejlődésének bizonyítéka. Emlékeztetek mindenkit arra, hogy Szerbiában az elmúlt 13 évben több kilométernyi út épült, mint az azt megelőző 60 évben összesen. Ez a kilométerszám napról napra jelentősen növekszik, és hiszem, hogy még sok mindent átadhatunk: egyes projekteket az év végéig, másokat pedig jövőre. Ezek nemcsak Belgrádot és Újvidéket erősítik majd, hanem Szerbia más térségeit is. Úgy gondolom, hogy ezek olyan eredmények, amelyekre valóban büszkék lehetünk, különösen a mai világban, amikor nehéz ennyi pénzt elkülöníteni infrastrukturális és beruházási projektekre. Szerbia a bruttó hazai termék több mint hét százalékát képes erre fordítani. Ez óriási eredmény, hatalmas összeg, jelentős különbséget mutat más országokhoz képest. Szerbiának tovább kell fejlődnie, valamint biztosítania a folyamatos gazdasági növekedést – fejtette ki Vučić.

KÉT ÉVEN BELÜL MINDEN ELKÉSZÜL
Vučić hangsúlyozta, hogy a Fruška gora-i korridor építése – amelynek részeként az Iriški Venac alatti, egyben Szerbia leghosszabb alagútja is megépül – egy hatalmas beruházás. A projekt körülbelül két év múlva készül el, és rendkívül fontos lesz a lakosság számára.
– Minden infrastrukturális beruházásnál rengeteg probléma adódik. Az emberek megtanulták, hogyan lehet visszaélni a jogaikkal, miközben mindig a lehető legkevesebb kötelezettséget vállalják. Ez egy olyan helyzet, amellyel elkerülhetetlenül szembe kell nézni. Az egyik szakasznál késés van, de a többi rész többé-kevésbé időben elkészül. Hogy néhány hónappal előbb vagy később készül el, az nem lényeges. A Fruška gora-i korridor egy több részből álló nagy infrastrukturális projekt. A tervek szerint két éven belül készül el teljes egészében.
Jelenleg a 12 kilométeres Paragovo–Pétervárad szakasz még hiányzik, mivel az előkészítő munkák nem haladtak megfelelően. Emiatt a gyorsforgalmi út egyelőre nem lesz teljes kapacitással használható, és ez a helyzet akár egy évig is fennmaradhat. A teljes útvonal elkészülte után jelentősen javul majd a közlekedés Ürög, Ruma, Šabac és Loznica, valamint Belgrád irányába is, ami az utazók és a gazdaság számára is fontos előrelépést jelent. Várhatóan jelentősen javítja majd az életszínvonalat, segíti a befektetők érkezését és megkönnyíti az emberek életét. Mindenképpen nagy dolog – fogalmazott Vučić.

TÖBB INFRASTRUKTURÁLIS PROJEKTET FEJEZNEK BE

Aleksandar Vučić a Fruška gora-i korridor és több más infrastrukturális projekt kapcsán elmondta, hogy a következő években számos olyan közút- és vasútfejlesztés készül el, amelyek jelentősen javítják majd a közlekedést és a gazdaságot. Kiemelte a Morava korridort, a Kuzmin–Sremska Rača szakaszt, valamint több gyorsforgalmi utat és vasútvonalat, köztük a Belgrád–Budapest és a Niš–Brestovac vasútvonalat is.
– A beruházások célja a régiók jobb összekapcsolása, az utazási idő jelentős csökkentése és a befektetők vonzása. Bizonyos útvonalakon az utazási idő akár a töredékére is csökkenhet. A projekteket gyakran nehezítik kisajátítási, jogi, földrajzi és adminisztratív problémák, valamint helyi ellenállások, de ennek ellenére az építkezések folytatódnak. Szerbia jelentős összegeket fordít az utak karbantartására is a biztonságos és modern infrastruktúra fenntartása érdekében. Fontos a kínai cégek szerepe is a kivitelezésben. Az ország jelentős infrastrukturális fejlesztési hullámon megy keresztül, amely hosszú távon javítja az életszínvonalat és a gazdasági növekedést –fejtette ki Vučić.
Az államfő szerint Szerbia jobb autópályákkal rendelkezik, mint a legfejlettebb európai országok többsége. Az utak fenntartására évente mintegy 500 millió eurót fordítanak, így szinte világcsodának számít, ha valaki kátyút lát a szerbiai sztrádákon. Ez a nagy sebesség miatt gyakorlatilag megengedhetetlen, ezért is fordítanak a karbantartásra kiemelt figyelmet.
Hangsúlyozta, hogy a közeljövőben újabb bér- és nyugdíjemelések várhatók. Mint mondta, elengedhetetlen bizonyítani a gazdaság erejét, ellenálló képességét és rugalmasságát, valamint azt, hogy az ország felkészült a jövő kihívásaira. Ennek érdekében folyamatosan dolgoznak a lakosság életszínvonalának növelésén.