Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Vagyon-ellenőrzési Hivatala (OFAC) július 1-jéig meghosszabbította a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) működéséhez, valamint a MOL és a Gazpromnyeft közötti tárgyalások folytatásához szükséges engedélyeket. Szakértők szerint a következő hetek döntő jelentőségűek lesznek, mivel a végleges megoldás továbbra is az orosz és a magyar fél közötti megállapodás eredményétől függ.
A MOL újabb engedélyt kapott az OFAC-tól, hogy július 1-jéig folytassa a tárgyalásokat a Gazpromnyefttel a NIS 56,15 százalékos orosz tulajdonrészének megvásárlásáról. Az OFAC egyúttal a NIS működési engedélyét is meghosszabbította ugyaneddig az időpontig, biztosítva a vállalat működésének és a kőolaj-finomításnak a folytatását.
Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter kedden részvényesi megállapodást írt alá a MOL-lal a NIS jövőbeli irányításáról. A megállapodás akkor lép hatályba, ha a MOL és a Gazpromnyeft végleges egyezségre jut, és azt az OFAC is jóváhagyja.
A szerződés szerint Szerbia további 5 százalékos részesedést szerezne a NIS-ben, miközben garantálnák, hogy a pancsovai finomító legalább tíz évig a korábbi kapacitással működjön.
Az OFAC korábbi engedélye lehetővé tette a NIS számára a finomítói termelés, a nyersolaj-import, az ellátásbiztonsághoz szükséges ügyletek, a műszaki karbantartás és a pénzügyi elszámolások zavartalan folytatását.
Az Adria-kőolajvezetéket üzemeltető JANAF szintén bejelentette, hogy az OFAC újabb engedélyt adott számára, amely július 1-jéig lehetővé teszi a kőolajszállítás folytatását a NIS-szel kötött szerződés alapján.
A többségi orosz tulajdonban lévő NIS és a JANAF között a 2024 és 2026 vége közötti időszakra szóló szerződés van érvényben, amely összesen 10 millió tonna nyersolaj szállítását írányozza elő.
A JANAF emlékeztetett arra, hogy az OFAC korábban is több alkalommal meghosszabbította a szerződés teljesítéséhez szükséges engedélyeket.
A vállalat vezetősége hangsúlyozta, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket, együttműködik az érintett felekkel, és minden szükséges lépést megtesz a stabil működés biztosítása érdekében. A JANAF a jövőben is aktívan együttműködik az illetékes hatóságokkal, és olyan üzleti modellek kidolgozásán munkálkodik, amelyek biztosítják a stabil működést.
SZERBIA ELVÉGEZTE A MAGA RÉSZÉT
Veljko Mijušković, a Belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy Szerbia megtett minden szükséges lépést, ám a NIS jövője szempontjából döntő jelentőségű a MOL és a Gazpromnyeft közötti megállapodás.
– A szerb fél és a MOL közötti egyezség már megszületett, de a folyamat csak akkor zárulhat le, ha az orosz féllel is sikerül megegyezni. A megállapodás egyik fontos eleme, hogy Szerbia további 5 százalékos részesedést szerezhet a NIS-ben, ami ugyan nem biztosít többségi tulajdont, de lehetőséget ad az államnak arra, hogy megakadályozza a szerb érdekeket sértő döntéseket – fejtette ki Miljušković, aki szerint így meg lehetne akadályozni a vállalat alaptevékenységének megváltoztatását a szerb fél hozzájárulása nélkül.
Kiemelte, hogy Szerbia számára alapvető fontosságú volt a pancsovai finomító működésének és a munkahelyek megőrzésének szavatolása, mivel az új tulajdonos akár a finomító jövedelmezőségét is felülvizsgálhatná, ezért volt a stabil működés és a foglalkoztatás biztosítása a tárgyalások egyik legfontosabb feltétele.
A GEOPOLITIKA IS BEFOLYÁSOL
Strahinja Obrenović, a Belgrádi Politikatudományi Kar tanára rámutatott arra, hogy a tárgyalások körülményei jelentősen megváltoztak a kezdet óta.
Obrenović szerint az orosz félnek nem áll érdekében a folyamat gyors lezárása, és emlékeztetett arra, hogy január 19-e óta, amikor megszületett a kötelező érvényű megállapodás a jövőbeni adásvételi szerződésről, nem történt érdemi előrelépés.
Úgy véli, hogy az ukrajnai háború, az Oroszországgal szembeni szankciók, valamint a nagyhatalmak közötti erőviszonyok átrendeződése befolyásolta az Egyesült Államok hozzáállását az orosz energetikai vállalatokhoz.
– A nemzetközi helyzet alakulása egyértelműen hatással volt arra, ahogyan az amerikai adminisztráció a szankciós politikát kezeli, és arra is, hogy bizonyos esetekben nagyobb rugalmasságot mutatott ezen a területen. Amennyiben a szankciók szigorodnának, annak következményeit elsősorban Szerbia érezné meg. Az ország ugyan nem közvetlen résztvevője az ukrajnai konfliktusnak, mégis jelentősen érinthetik a gazdasági hatások – fejtette ki Obrenović.
Rámutatott arra is, hogy olyan vállalatról van szó, amely Szerbiában működik, és a szerb piac része, függetlenül a tulajdonosi szerkezettől.
LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK
A szakértők a jelenlegi engedély lejárta utáni lehetséges kimenetelekről szólva több forgatókönyvet is felvázoltak.
Mijušković szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a MOL és az orosz fél megállapodásra jutna, miközben minden, a szerb érdekek védelmét szolgáló mechanizmus megmaradna.
Obrenović ugyanakkor rámutatott arra, hogy más lehetőségeket sem lehet kizárni.
A második lehetőség az, hogy az orosz fél ezzel sem ért egyet, vagyis nem kívánja eladni részesedését. Ebben az esetben olyan, nem kifejezetten barátságos megoldások kerülhetnek előtérbe, amelyek ugyanakkor biztosítják az ellátás biztonságát, például a kényszerigazgatás vagy más olyan modell, amely lehetővé teszi a NIS további működését – fogalmazott Obrenović.
A szakértő hozzátette, hogy szerinte a legvalószínűbb egy újabb, időben korlátozott átmeneti megoldás, mivel megítélése szerint az OFAC-nak sem érdeke az, hogy veszélybe kerüljön Szerbia energiabiztonsága.
Mijušković és Obrenović egyetértettek abban, hogy a következő hetek döntő jelentőségűek a NIS jövője szempontjából, és hogy a tárgyalásokban részt vevő valamennyi fél közötti egyeztetések eredményétől függ, sikerül-e tartós megoldást találni a vállalat tulajdonosi szerkezetének rendezésére.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
