Félő, hogy a jövőben megsokszorozódik azoknak az Információs Technológia (IT) ágazatában dolgozóknak a száma, akik javarészt a mesterséges intelligencia (AI) fejlődése miatt maradnak munka nélkül – vonta le a következtetést a szakemberek nyilatkozataiból a Biznis.rs szakportál. Nyilvánosságra hozták ugyanis, hogy Szerbiában tíz nap alatt mintegy 500 programozó és más, az IT területén dolgozó szakember maradt munka nélkül. Az ágazatban több vállalat és cég is bezárt azzal a magyarázattal, hogy „optimizálják a munkavégzést”, és növelik a mesterséges intelligencia használatának arányát, mert csökkent az ágazat támogatása, ám emelkedett az emberi munkaerő ára – erősítette meg a szakportálnak Milan Šolaja, a Vajdasági IKT Klaszter (információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó vállalatok és intézmények tömörülése) igazgatója.
Elmondta, hogy a jelenleg elérhető adatok szerint 348 IT-szakember maradt munka nélkül az olasz Lottomatica cég PWO elnevezésű szerb leányvállalatának bezárása miatt. A szakember szerint az említett leányvállalatnál „tisztogatásról” van szó, mivel a Lottomatica korábban 639 millió euróért megvásárolta az SKS365 platformot, amely áthelyezésével a belgrádi csapat két éven keresztül foglalkozott, majd a munka befejeztével az olasz cég azonnal megszüntette a csapatot. Ezt követően az amerikai Zendesk cég is bejelentette, hogy bezárja a belgrádi irodáját, és 60 munkástól megválik. Az említett amerikai cég 2023-ban vásárolta fel az újvidéki Tymeshift vállalatot, és tulajdonképpen ezt az ágazatát szünteti meg azzal a magyarázattal, hogy automatizálják a felhasználók támogatását – mutatott rá a mesterséges intelligencia rohamos terjeszkedésére a Vajdasági IKT Klaszter igazgatója. Elmondta, hogy ezzel sem fejeződtek be az elmúlt tíz napban a felmondások, ugyanis a Playstudios vállalat is bejelentette, hogy bezárja kapuit. Bár még nem erősítették meg a munka nélkül maradt dolgozók számát, több tíz szakemberről lehet szó – mutatott rá Milan Šolaja, aki szerint az egyik legelgondolkodtatóbb átformálás a Block cégben történik. Globális szinten ugyanis több mint 4 ezer munkás elbocsátását jelentették a 10 ezer alkalmazottból annak ellenére is, hogy évente 24 százalékkal növelni tudják a bevételeiket. A 40 százalékos munkaerő-leépítést azzal magyarázták, hogy „a mesterséges intelligencia változtatja a cég vezetésének módját”. Egyelőre nem tudni, hogy az említett 4 ezer elbocsátott között hány szerbiai szakember van – mondta az igazgató.
ÚJ POLITIKAI SZEMLÉLETRE VAN SZÜKSÉG
Milan Šolaja szerint az AI nem csupán a munkaadók kifogása: reális nyomást gyakorol már most is a munkaerőpiacra. A felhasználók támogatása, az adatok feldolgozása és az ehhez hasonló munkák ugyanis valóban automatizálhatók, és mindez hihetetlen gyorsan történik. A Vajdasági IKT Klaszter igazgatója szerint Szerbia két fő problémával küzd, ami az IT-ágazatot illeti. Egyik, hogy nem rendelkezik hosszú távú stratégiával, amely kezelné a változásokat és a fejlesztéseket. Másrészről viszont a Szerbiában bejegyzett IT-cégek és vállalatok 90 százaléka külföldi tulajdonban van: a külföldieket pedig kizárólag az érdekli, hogy az általuk fenntartott munkaegység eredményeket mutasson fel, illetve minél olcsóbb legyen a működtetése – mutatott rá a szakember.
Arra is kitért, hogy a jelenlegi helyzetben sürgősen új politikai szemléletre kellene váltani, ami az IT-ágazatot illeti. Milan Šolaja szerint jelentősen növelni kellene a hazai cégek támogatását, jóval többet kellene fektetni azokba a képesítésekbe, amelyek a mesterséges intelligencia használatát feltételezik, de a fiatalok törekvéseihez is hozzá kell járulnia az államnak, hogy lépést tudjon tartani a információs technológia terén. Mindez komoly stratégiai kihívás: Szerbia esélye abban van, hogy ötvözheti a magasan szakképzett mérnöki kapacitást a jól kifejlesztett digitális infrastruktúrával, és erősíti a hazai termelést, miközben piaci lehetőséget is a régióban teremt az ágazatnak – véli a Vajdasági IKT Klaszter igazgatója. Hangsúlyozta, hogy jelenleg kimondottan rossz az együttműködés a hazai IT-ágazat képviselői és az állam között, és ezt tovább rontja, hogy bejelentések nélkül szüntette meg az állam a támogatásokat.
AZ ÁLLAM TAVALY ÓTA NEM TÁMOGATJA AZ ÁGAZATOT
Az állami szubvenciók beszüntetésével kapcsolatban Marko Vučetić, a Szerb IT Szövetség igazgatója emlékeztetett arra, hogy az ágazat támogatásáról 2022-ben döntött a szerb állam azzal a rendelkezéssel összhangban, amely a magasan képzett külföldiek és a hazatérők itthon boldogulásának ösztönzésére irányult. A rendelkezés előlátta, hogy az említett személyek alkalmazása esetén a munkáltató adókötelezettségét 70 százalékkal csökkentsék, ugyanakkor az állam a nyugdíjbiztosítást is megtérítette a munkaadónak – részletezte azt a határozatot az országos szövetség igazgatója, amelyet a tervek szerint 2029-ig kellett volna érvényesíteni. Tavaly azonban hirtelen megszakította az állam azzal a magyarázattal, hogy jelentősen növekedett a szubvenciókat igénylő cégek és a meghatározott feltételeknek megfelelő alkalmazottak száma is, így a következő évi költségvetés tervezetét reálisan már nem tudják összhangba hozni a 2022-es rendelettel.
Az IT-ágazat egyes hazai résztvevői már akkoriban figyelmeztették az állami vezetést, hogy a támogatások leállása miatt egyes cégek mérlegelhetik majd azt, hogy kivonulnak a szerbiai piacról. Mások viszont azt állították, hogy a 2022-es rendelet egyébként is problémás volt olyan szempontból, hogy méltánytalanul rossz helyzetbe hozta a hazai munkaerőt.
