A ma tíz órakor kezdődő nagy találkozóra az illetékes minisztérium az összes olyan mezőgazdasági egyesületet meghívta, amely építő jellegű párbeszédet kíván folytatni az ágazat jövőjéről – jelentette be tegnap Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter. Kiemelte, hogy február 25-én az Európai Bizottsággal is egyeztetnek a tejtermelés piaci helyzetéről Szerbiában. Ezen a tárgyaláson részt vesznek a hazai tejtermelők is – mondta. Hangsúlyozta: reméli, hogy a jelenleg is tiltakozó gazdák ráébrednek, hogy párbeszéddel érhető el eredmény, nem az utak lezárásával.
A tejtermelők már tizedik napja útlezárásokkal fejezik ki elégedetlenségüket Közép-Szerbiában. Tegnap bejelentették, hogy az eddig lezárt Ibari főút mellett, valamint a Kragujevacot Topolával, Gornji Milanovaccal és Jagodinával összekötő utakon, továbbá a Takovo és Gornji Milanovac, valamint a Čačak és Kraljevo közötti utakon is ismét lezárások lesznek. A közösségi oldalakon megjelenő bejelentések szerint hat főbb utat ma is állandó jelleggel blokád alatt tartanak a gazdák, és további tíz helyszínen az előre meghatározott időpontokban zárják le az utakat.
Mint ismeretes, a tejtermelők a kormánytól a hazai tej- és húspiac védelmét követelik, beleértve az import szigorúbb ellenőrzését, a behozatali kvóták meghatározását, valamint azt is, hogy a határátkelőkön ellenőrizzék a tej eredetét és minőségét. A behozatalra vonatkozó szigorítások mellett követelik a tej és a hús árának visszaállítását a csökkentés előtti szintre, illetve a tej garantált felvásárlását minden termelő számára. A gazdák azt követően is kitartanak a követeléseik mellett, hogy kedden sikertelenül próbáltak egyezségre jutni a minisztérium képviselőivel. Glamočić továbbra is kitart azon álláspontja mellett, miszerint Szerbia saját maga ellen fordulna, amennyiben betiltaná a mezőgazdasági termékek behozatalát az európai piacról. Ez láncreakciót indítana el, és az unió is elzárkózna a szerbiai termékek importjától. Ismét hangsúlyozta, hogy az adatok szerint tavaly 28 százalékkal több tejet exportáltunk, mint amennyit behoztunk az országba. A felvásárlási árakat pedig a piac határozza meg, erre a minisztérium nem lehet kihatással – szögezte le az illetékes tárcavezető, aki a tejtermelők követeléseit illetően csak a behozatal célzott korlátozásában lát némi mozgásteret.
Glamočić szerdán is tárgyalt a gazdákkal, amikor a dél-bánáti mezőgazdászok egyesületének tagjaival egyeztetett – adta hírül az általa képviselt tárca. Ezen a találkozón a miniszter kiemelte, hogy a jövő hét folyamán kiírják a növénytermesztésre vonatkozó támogatási lehetőségeket. Emlékeztetett, hogy a gazdák hektáronként 18 ezer dináros állami hozzájárulásra számíthatnak, és legfeljebb 100 hektárra igényelhetik a támogatást. Az intézkedés összhangban van a közfelhívások kalendáriumával, amelyet az idén először hozott nyilvánosságra a tárca annak érdekében, hogy magasabb szintű átláthatóságot biztosítson, és a termelők is hatékonyabban tudjanak tervezni. A tárca a jövőben is támogatja a gépek és felszerelések korszerűsítését, mert technológiai fejlődés nélkül hosszú távon nem lehet fenntartható mezőgazdaságot és stabil előrehaladást biztosítani. A tárgyaláson emellett szó volt azoknak a termőföldeknek a fenntartásáról, amelyek állami tulajdonban vannak.
Miközben a dél-bánáti termelők méltányolták a miniszter által közvetített lehetőségeket, a Bánáti Gazdák Egyesületeinek Szövetsége megerősítette a tiltakozó tejtermelők azon követelését, mely a tárcavezető lemondására vonatkozik. Dragan Kleut, a szövetség elnöke a Beta hírportálnak hangsúlyozta: „Dragan Glamočićnak le kellene mondania a megbízatásáról, mert a mezőgazdasági politika irányítójaként 2012 óta nem biztosította a feltételeket az országban a termeléshez”. Hozzátette: Glamočić azon kijelentése sem méltó a szerb államvezetésben betöltött tisztségéhez, miszerint a gazdák nem foglalkoznak mezőgazdasággal, ha nincs meg a számításuk.
Kleut szerint elterjedt problémája a szerbiai mezőgazdaságnak, hogy a piacon a termékek árait bizonyos csoportosulások határozzák meg belső egyezséggel, és ennek megfelelően irányítják a behozatalt is. „Nem igaz, hogy a tejet csak az Európai Unióból importálják Szerbiába: 6900 tonnát hoztak be tavaly Bosznia-Hercegovinából, 4800 tonnát Szlovéniából, emellett 13.500 tonna tejport is importáltak Fehéroroszországból, a zöldségféléket pedig Albániából hozzák Szerbiába” – állítja a bánáti gazdák szövetségének elnöke. Szerinte a minisztérium félrevezeti a közvéleményt, amikor azt állítja, hogy kizárólag az unióból importál az ország tejet, és azzal is, hogy nem lehet korlátozni a behozatalt. Kleut véleménye szerint soha nem bomlott még úgy meg az egyensúly a piacon, mint amennyire jelenleg „kirabolják” a termelőket és a lakosokat is. Egy kilogramm búza ára 19 dinár, a legolcsóbb Sava kenyér pedig 65 dinárba kerül – hozta fel példaként a szövetség elnöke, aki szerint „Glamočić képtelen arra, hogy mezőgazdasági miniszterként szabadpiacot biztosítson”.
Milan Pajić, a Naše mleko tejtermelőket tömörítő egyesület elnöke szintén hasonló hangvételben válaszolt a miniszteri meghívásra. Azt üzente tegnap, hogy nem megy el a találkozóra, nincs miről tárgyalniuk, Glamočić ugyanis „méltatlan az általa betöltött tisztségre, és el kellene költöznie Szerbiából”. Szerinte a találkozóra csak a „rezsimhű” mezőgazdasági szervezetek képviselői fognak elmenni.
Nyitókép: Dragan Glamočić (Fotó: Beta)
