Alaptalan az a félelem, hogy az állam egy tolvonással elsajátíthatja azokat az ingatlanokat, amelyeknek törvényesítésére nem adtak át kérelmet a tulajdonosaik a Mindenkinek a sajátja (Svoj na svome) épületlegalizálási program keretében – válaszolta a Magyar Szó kérdésére Fehér Szilárd földmérő mérnök. Az óbecsei GEOFE Tanácsadói Iroda tulajdonosa rámutatott, hogy a kisajátítás, vagy szélsőséges esetben a bontás, nem történhet meg felügyelői bejelentés nélkül. Ezekre a gyakorlatban egyébként is csak jelentéktelen arányban kerül sor, többnyire akkor, ha az adott területre közérdekeket szolgáló infrastruktúrát vagy objektumot terveznek építeni. Ilyen esetekben a törvényes előírások meghatározzák a tulajdonos jogait: ezen rendelkezések pedig továbbra is hatályosak.
Fehér Szilárd az egyszerűsített épületlegalizálási programról elmondta: a nyilvánosságban számos félreértés látott napvilágot, ugyanakkor valóban sok szempontból homályos, hogyan véglegesítik a most kérelmezett eljárásokat.
– A kérelmeket december 8-tól lehetett átadni az online felületen és személyesen is. Az elmúlt 60 napban sokszor találkoztak az emberek azzal, hogy a programot a „100 euróból legális épület lesz” címszó alatt kommunikálták le a közvéleménnyel. Ez az egyik olyan dolog, ami nem fedi teljesen a valóságot – mutatott rá arra a szakember, hogy aki részletesebben utánaérdeklődött, annak egyértelművé vált: kidolgozott árjegyzék szerint fizettetik meg a kérelmezéshez szükséges illetéket, ami függött az épület elhelyezkedésétől, nagyságától és számos más tényezőtől is. Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, az eljárás megindításáért 100 és 1000 euró közötti összegeket szabtak meg.
Emellett az elsődlegesen megszabott, február 5-ei határidő előtt pár nappal igencsak kiélezetten árasztotta el a közvéleményt az az információ, hogy az új törvény értelmében az állam saját tulajdonaként jelölheti meg azokat az illegálisan épített objektumokat, amelyekre senki nem nyújtott be legalizációs kérelmet:
– Ez sem fedi teljesen a valóságot, és a program nem is ezzel a céllal indult. A lényeg valóban az volt, hogy az emberek könnyített eljárásban jelenthessék be az ingatlanjaikat. A program arra a műholdas felvételekre alapozott, amelyen a Terület- és Városrendezési Ügynökség bejelölte a törvényes és az illegális objektumokat. A tulajdonosok önkéntesen adhattak be kérelmet, amelyben dokumentumokkal alátámasztották azt, hogy ők a tulajdonosok. Az ügynökség az elkövetkező időszakban átnéz minden átadott kérelmet, és ha rendben találja a dokumentumokat, akkor a végzéssel elrendeli a kataszteri hivatalnak a tulajdonos bejegyeztetését. Ettől kezdve a kataszteri kivonatokban megjelenik az ingatlan és a tulajdonosa, ám ez még nem jelenti azt, hogy a legalizációt véglegesítették. Lábjegyzetben ugyanis feltüntetik, hogy a jelenleg érvényesített egyszerűsített legalizáció alapján vezették be a tulajdonost, és hogy a törvényesítést pontosítani kell. Tulajdonképpen az történt tehát, hogy az eddigi folyamatot némileg megfordította az új rendelkezés, és a program által előbb biztosított tulajdonjogot, mint hogy pontosítsa az objektum jellemzőit – magyarázta a mérnök.
Kiemelte, hogy az még nem teljesen világos, hogy a pontos jellemzők nélkül hogyan kezelik az ingatlant például akkor, ha csatlakoztatják egy infrastruktúrához, vagy banki kölcsönök esetében. A pénzintézmények ugyanis maguk döntenek arról, hogy milyen dokumentumokat fogadnak el a hitelelbírálásnál.
– A végzés nem jelent stabil végállapotot: a jelenlegi bejegyeztetés inkább csak átmenet. Azok, akik az elmúlt 60 napban kérelmezték a legalizációt, tulajdonosként belekerültek az adatbázisba, amely pontosításra vár. A program így előkészítette a törvénytelen állapotok rendezését egy következő fázisra. Elkerülhetetlen, hogy ezután jogilag külön szabályozás szülessen, ami meghatározza, hogy a szóban forgó objektumok hogyan válnak teljes mértékben legálissá – mondta az óbecsei szakember.
Kérdésünkre kiemelte, hogy a teljes legalizáció lefolytatásánál több városrendezési feltételnek is meg kell felelni. Ha tehát valamiért most megszakadna a folyamat, és nem rendelkeznének külön arról, hogy mi szükséges a folyamatban levő ügyek végleges törvényesítéshez, akkor az hosszú távon számos problémát okozhat a fejlesztéseknél – mutatott rá Fehér Szilárd. Majd hozzátette: – Az új törvény általánosan megjelöl egy 5 éves periódust a pontosításra és a földmérői elaborátum beadására, de nem kötelezi a tulajdonost erre – mondta a szakember, aki szerint mindez egy hosszú folyamat kezdete.
Már az első lépés sem tűnik gyorsnak, hisz 2,5 millió kérelmet kell feldolgoznia az ügynökségnek, és bejegyezni a tulajdonjogokat a kataszteri hivatalnak. A kérdésre, hogy a törvény előír-e bármiféle határidőt a kérelmek elbírálását illetően, a fölmérő mérnök nemmel felelt.
– A tanácsadói irodánk nagyon sok embernek segített átadni a kérvényt, de mi sem tudtuk megmondani, hogy mikor kerülnek sorra, vagy mi lesz a következő lépés. Azzal váltunk el, hogy amint az ügyfeleink bármiféle értesítést kapnak az ügynökségtől, akkor felkeresnek bennünket, és azok alapján határozzuk meg, hogyan tovább.
Nyitókép: Fehér Szilárd (Fotó: GEOFE iroda)
