A szerbiai borászat mentsvára a kínai piac – mondta Aleksandar Vučić államfő tegnap Belgrádban, ahol ünnepélyesen átadták a borok, sörök és más szeszes italok, valamint az ágazat ellátásához szükséges eszközök gyártásával foglalkozók 2025-ös évi támogatásáról szóló határozatokat. Az állam továbbra is ösztönzi a szeszipari termelőket: 10 millió dinárról 20-ra növeli a szubvenciók összegét. Ez annyit jelent, hogy az idén csaknem 90 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást nyújt a termelőknek fejlesztési célokra és további 90 ezer eurós keretösszeget biztosít a kedvezményes kölcsönök igénylésére. A mindössze 2,5 százalékos kamatláb mellett egyéves türelmi időre is számíthatnak a feldolgozók – jelentette be az államfő. Majd kitért az ágazat kiviteli lehetőségeinek támogatására is: a szerbiai borászoknak évente 15–30 millió palackot kell biztosítaniuk a kínai piacra, és ebben az állam segíteni fogja őket – ígérte Vučić.
Az újságírói kérdésre, amely más piaci lehetőségek kihasználására vonatkozott, az államfő kiemelte: a kivitelnél sok szempontot figyelembe kell venni, és tiszteletben kell tartani az adott térség kulturális és vallási jellemzőit is. Nagy mennyiségű alkoholt nem lehet muszlim országokba szállítani, és még a kiváló Grašac bort sem lehet felkínálni például az osztrákoknak, ahol a ő minőségi boruk uralja a piacot. Az olyan nagy bortermelőkkel, mint Franciország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Portugália, Argentína, az Egyesült Államok vagy Dél-Afrika pedig nem versenyezhetünk – mondta az államfő. Majd leszögezte: van tehát olyan piac, amelyen van esélyünk, és van olyan is, ahol nincs. A szerbiai borászok számára a legnagyobb lehetőséget a kínai kereslet nyújtja – erősítette meg a korábbi álláspontját Vučić.
Az államelnök kitért a paraćini üveggyár működésére is: elmondta, hogy egyelőre a szerbiai piac szükségletének csupán 20 százalékát tudják biztosítani, ám ezt az arányt minél hamarabb 80 százalékra kell növelni. Hozzátette, hogy ismeri a hazai értékesítéshez kapcsolódó gondokat: a palackokat ugyanis a mai napig elsősorban Moldovából és Ukrajnából szerzik be a borászaink, mert azok a termékek jóval olcsóbbak. Az üveggyártás árait elsősorban a földgáz és a munkaerő ára határozza meg: a földgáz Szerbiában is hasonlóan olcsó, mint az említett országokban, ám a munkaerő mára jelentősen drágább. Így a végtermék ára is magasabb területeinken, mint Kelet-Európában – magyarázta az államfő. Majd arra kérte a paraćini gyár képviselőit, hogy legalább a szerbiai szeszipari termelők számára biztosítsanak hozzáférhetőbb árat, hogy ne kelljen Ukrajnából és Moldovából beszerezniük a palackokat.
A látogatáson az államelnök megtekintette a svrljigi szeszfőzdét is, amely teljes mértékben kihasználta a gazdasági minisztérium támogatási lehetőségét: 5 millió dinár vissza nem térítendő támogatást kapott, és további 5 millió dinár kedvezményes kölcsönhöz is jutott. A tulajdonos az államfő kérdésére elmondta, hogy elsősorban azokba az országokba szállítják ki a termékeiket, ahol sok szerbiai vendégmunkás él: a legtöbb bort Németországban, Ausztriában és a volt Jugoszlávia területén értékesítik. Kínáig még nem jutottak el, de tervezik a közel-keleti piaci lehetőségek kihasználását is – mondta a borászat tulajdonosa.
Az ágazatnak tovább kell fejlődnie, és erre kiváló feltételeket biztosít az állam – erősítette meg Vučić a korábban ismertetett pályázati és hitellehetőségeket. Hangsúlyozta, hogy míg korábban a szeszes italok gyártása Szerbiában minőségileg és mennyiségileg is jóval alulmaradt az egykori Jugoszlávia államaihoz viszonyítva, addig mára a régióban már csak Magyarország és Szlovénia versenyképes a szerb kínálattal. Az állam az elmúlt években rengeteget fektetett az ágazat fejlődésébe, és a jövőben is ezt teszi – ígérte a szerb államfő.
Nyitókép: Pixabay
