A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) közleményben jelentette be, hogy a pancsovai olajfinomító ellátása érdekében szerződést kötött az első nyersolaj-szállítmányok importjára a JANAF által működtetett Adria-kőolajvezetéken keresztül, ami lehetővé teszi a termelés újraindítását.
Arra lehet számítani, hogy az első nyersolaj-mennyiségek a következő héten érkeznek meg a pancsovai olajfinomítóba, miközben a vállalat további importot tervez. A szállítással összhangban a NIS tervezi a finomító újraindításához szükséges tevékenységek megkezdését.
A pancsovai olajfinomítóban tavaly december elején leállították a termelőüzemek működését a feldolgozáshoz szükséges nyersolaj hiánya miatt, amely az Egyesült Államok által bevezetett szankciók következménye volt.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) által 2025. december 31-én kiadott külön engedély ismét lehetővé tette a NIS számára az operatív tevékenységek végzését január 23-áig, beleértve a feldolgozás újraindítását, a nyersolaj importját, valamint az ellátásbiztonsághoz és a műszaki karbantartáshoz szükséges műveleteket.
Ljubodrag Savić közgazdász a Prva Televíziónak elmondta, hogy a MOL, mint a NIS orosz tulajdonrészének potenciális vásárlója, nem lenne érdekelt a pancsovai olajfinomító bezárásában.
– Figyelembe kell venni, hogy a felvásárlás jelentős pénzügyi befektetést igényel, valamint tervezik a szerb–magyar kőolajvezeték megépítését is. A nyilvánosságban gyakran lehetett hallani, hogy a MOL bezárná az olajfinomítót. Lehetséges-e, hogy valaki egymilliárd vagy másfél milliárd eurót költsön el csak azért, hogy bezárjon egy olajfinomítót? Ha a MOL valóban ezt tervezné, akkor biztosan nem épülne meg a szerb–magyar kőolajvezeték – fejtette ki Savić.
A szakember nem számol azzal, hogy az üzemanyagárak jelentősen emelkednének Szerbiában, miután a MOL megvásárolja a NIS orosz részesedését. Úgy véli, hogy az eladás után az ellátás stabilizálódik, és az árak nem emelkednek jelentősen.
Arra a kérdésre, hogy akkor a magyarok miért zárták be a horvát sisaki olajfinomítót, elmondta, hogy Horvátországban két olajfinomító működött, míg Szerbiában csupán egy. Horvátország kisebb ország, mint Szerbia, és a szerbiai piac vásárlóereje nagyobb.
Kiemelte, hogy derűlátó a NIS helyzetével kapcsolatban, és véleménye szerint a MOL a lehető legjobb vásárló. A kezdetektől fogva a MOL volt a favoritja, mivel a legjobban magyarországi multinacionális vállalat felel meg az elvárásoknak.
– A polgároknak türelmesnek kell lenniük, mivel a probléma megoldásához még sok tárgyalás szükséges. Fontos lenne az is, hogy Szerbia több mint egyharmados tulajdonrészt szerezzen a NIS-ben. Ez megvásárolható az orosz csomagból, de a kisrészvényesektől is. Nagyon lényeges, hogy Szerbia részt vegyen a NIS irányításában. Ha a MOL megvásárolja az orosz részesedést a NIS-ben, az jelentősen fellendítheti a szerb gazdaságot – fogalmazott Savić.
Dragan Stojković, a kragujevaci Közgazdaságtudományi Kar tanára a Biznis i fiansije magazinban azt írja, hogy amennyiben Szerbia 5 százalékkal növelné a NIS-ben meglévő tulajdonrészét, az jelentős állami befolyást biztosítana a vállalat döntéshozatalában.
Mint már írtuk, Aleksandar Vučić szerb államfő bejelentette, hogy az állam további 5 százaléknyi NIS-részvényt kíván vásárolni.
– Bár Szerbia jelenleg is 29,87 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban, az állami tulajdon növelésének egyik oka az lehet, hogy az Egyesült Államok nem győződött meg teljes mértékben az orosz tulajdon kivonulásáról. A 33 százalék feletti tulajdonrész az amerikai gyakorlat szerint vétójogot jelenthet bizonyos stratégiai döntésekben. Az egyik megoldás az lehet, hogy az orosz tulajdonrészt a MOL és a szerb állam között osztják fel – fejtette ki Stojković.
Nyitókép: Ótos András felvétele
