Itthon tart, hazavonz

„Csak így teremthetjük meg az esélyét annak, ami mindannyiunk közös érdeke, hogy itthon lehessen boldogulni, ne kelljen elmenni, akik pedig elmentek, visszajöhessenek” – emlékeztetett Pásztor István korábbi elnök 2013-ban megfogalmazott szavaira prof. dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a köszöntőjében, amellyel a Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiájának (2026–2033) tervezetét fémjelzi. A vajdasági magyar közösség fennmaradását és boldogulását megalapozó tervezetet november 20-ától közvitára bocsátották: ezzel kapcsolatban kerestük fel Pásztor Bálintot, aki a VMSZ elnökeként a stratégia kiadásáért felel. 

– Az első gazdaságfejlesztési stratégián 2012-től 2015-ig dolgoztak a megalkotói: november 18-án volt a 10. évfordulója annak, hogy Magyarország kormánya döntést hozott arról, hogy a gazdaságfejlesztési stratégia megvalósításához forrásokat rendel. Ennek következményeként 2016 elején megalakult a Prosperitati Alapítvány, és 2016 január végén megjelentek az első pályázatok is. Az elmúlt évtizedben 12 pályázati körben összesen 57 felhívás jelent meg, amelyeken 16.074 pályázó nyert támogatást.

Félmilliárd euró értékű fejlesztés történt, 250 millió euró vissza nem térítendő támogatással. A számok magukért beszélnek. Úgy gondoltuk, hogy 10 év után eljött az ideje annak, hogy aktualizáljuk az első stratégiát, hiszen jelentős mértékben változott a felgyorsuló világunk az elmúlt évtizedben.

Melyek azok a fontos elemek, amelyeket megtartottak a tíz évvel ezelőtt megalkotott gazdaságfejlesztési stratégiából, tehát folytonosságot követnek a 2026–2033-as időszakra vonatkozó stratégiában?

– Egy stratégiai dokumentum mindig elméleti anyag. De ez nem azt jelenti, hogy akár az előzőre, vagy a jelenlegi dokumentumra is irodaszagú tanulmányként kellene tekinteni. Ez a mi jövőképünk, ami az elmúlt tíz évben megvalósultakra alapszik. Mindenképp szeretnénk megtartani a mezőgazdasági termelők támogatását, hisz az eszközbeszerzés a versenyképességüket növeli. Elég elmenni bármelyik településre Vajdaságban: pontosan látszik, hogy a magyar nemzetiségű gazdáknak valószínűleg jobb a gépparkja. Ez az első gazdaságfejlesztési stratégia megvalósulásának, a Prosperitati Alapítvány támogatásainak köszönhető. Ugyanakkor az utóbbi években a szerbiai és a vajdasági fejlesztési forrásokhoz a mi kormányzati szerepvállalásunknak köszönhetően a vajdasági magyar gazdáink is hozzá tudtak férni. Ezenkívül a termőföldvásárlás lehetőségét is szeretnénk megtartani. Jó irányba bizonyult a kisvállalkozók támogatása is, mert ez az ő megkapaszkodásukat jelentette, munkahelyeket tudtak megtartani és teremteni is. A turizmus támogatása szintén fontos célnak bizonyult, mert a fejlődő idegenforgalomra egyéb gazdasági ágazatok is ráépülnek.

Az elmúlt 10 évben mintegy 60 ezer vajdasági magyar ember itthonmaradását segítette az első gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítása. Tudományos alapossággal bizonyítást nyert az is, hogy a sikeresen pályázó vajdasági magyarok körében nagyobb a gyermekvállalási szándék, jobbak a demográfiai mutatók, mint a közösségünk egyéb tagjai között. A támogatási arány is nagyon jó, hisz a 18.411 beadványból 16.074 sikeres volt. Ezek a számok mutatják azt, hogy mennyire nem volt igazuk azoknak, akik azt állították, hogy ez csak néhány kiemelt gazdasági szereplő támogatását fogja jelenteni. Nem így indult és nem így történt: az elmúlt 10 évben egy teljes, a vajdasági magyarságot felemelő támogatási rendszert sikerült megvalósítani. Ezért is változtattuk meg a stratégia elnevezését: az első stratégia többes számban fogalmazott, azaz a vajdasági magyar közösségek gazdasági és területfejlesztési stratégiájaként indult útjára, a mostani pedig egyes számban jelöli a vajdasági magyar közösséget. Ez azért van, mert a 2012 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan első lépésben azzal is elégedettek lettünk volna, ha a támogatási rendszer néhány önkormányzat területén tudott volna megvalósulni. Ezzel szemben 10 év után elmondhatjuk, hogy nincs olyan, magyarok által is lakott település egész Vajdaságban, ahol nem valósult meg a gazdaságfejlesztési stratégiából következő támogatás. Éppen ezért a második stratégiánál már a gyakorlatban korábban is megvalósított célt szeretnénk folytatni, azaz a teljes vajdasági magyar közösséget szeretnénk felemelni.

Több újdonságot is beépítettek a jelenleg közvitán levő gazdaságfejlesztési stratégiába.

– Ez egy sokkal átfogóbb stratégia. Egyrészt azért, mert a 10 évvel ezelőtt elkészült terület- és gazdaságfejlesztési stratégiában a turizmus fejlesztése első lépésben nem volt annyira hangsúlyos. Néhány évvel később készült el az idegenforgalmi fejlesztési stratégia. Most ezt a két dokumentumot összevontuk. A másik újítás is eljárásbeli: 10 évvel ezelőtt, a stratégia elfogadását követően került kidolgozásra az akcióterv, amely szintén egy külön dokumentum volt. A mostani stratégia kidolgozásánál kértem a szerkesztőket, hogy a dokumentum az akciótervet is tartalmazza annak érdekében, hogy minél gyakorlatiasabb legyen. A harmadik újítás érdembeli: olyan elemekről van szó, amelyek vagy nem szerepeltek az előző stratégiában, vagy most sokkal hangsúlyosabb szerepet kapnak.

Az egyik jelentős ilyen újítás a jelenleg külföldön tartózkodók hazahívása. A stratégia ugyanis olyan feltételrendszer megteremtését célozza, amely azt eredményezheti, hogy azok, akik korábban úgy döntöttek, hogy máshol próbálnak szerencsét, hazajöhessenek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy háttérbe szorulnak azok, akik itthon maradtak, és itthon próbáltak boldogulni, hisz ahogy említettem is, a stratégia korábban bevált elemeit megtartottuk. Ugyanakkor érdembeli újításként beépítettük a munkavállalók hangsúlyosabb támogatását is. Az elmúlt években kikristályosodott, hogy ezek az emberek teljes joggal várják el azt, hogy ők is megtalálhassák magukat a stratégiában. Úgyhogy akár otthonfelújítási, energiahatékonysági vagy bármilyen más pályázati formában azokat is szeretnénk megszólítani, akik nem vállalkozók vagy mezőgazdasági termelők. Bár közvetve ugyan eddig is érezték a stratégia hozományát, mert amikor egy cég támogatást kapott, akkor természetesen olyan kötelezettséget is vállalnia kellett, hogy megtartja az alkalmazottjait, illetve bővíti is a körüket. A jövőben viszont közvetlen lehetőséget is szeretnénk számukra nyújtani. 

Mióta és milyen szakmai támogatottsággal készült az új gazdaságfejlesztési stratégia?

– Az elmúlt évtizedben megvalósított, korábbi stratégián Pásztor István felkérésére 24-25 szakértő dolgozott három éven át. Felkérésemre az idén 88 szakértő dolgozott a 2026–2033-as időszakra vonatkozó terület- és gazdaságfejlesztési stratégián. A munkafolyamat v  ltek a dokumentumba. A jelenleg közvitán levő stratégiát tehát nagyjából 100 elméleti és gyakorlati szakember dolgozta ki, és 10 hónap alatt elkészült. Január 17-én kértem fel ugyanis a szerkesztőke    január 20-a között minél többen véleményeznék. A javaslatokat és az észrevételeket a Prosperitati Alapítvány e-mail-címére várjuk. Ezenkívül olyan nyilvános eseményeken is kinyilváníthatják véleményüket a vajdasági magyarok, amelyeket hét helyszínen szervezünk meg egész Vajdaság területén. A közvita lezárása után pedig a szerkesztők összegzik a beérkező javaslatokat, közzéteszik a Prosperitati Alapítvány honlapján, majd ezeket mérlegelik és beépítik a stratégiába. A tervek szerint január végén már számíthatunk arra, hogy elfogadott stratégiával rendelkezünk a 2026 és 2033 közötti időszakra vonatkozóan. Büszke vagyok arra, hogy egy olyan világban, amelyben kimondottan nehéz előre tervezni akár egy-két napra is, a mi közösségünknek 2033-ig terjedő konkrét jövőképe lesz, cselekvési tervvel.

Tíz év folytonosságot követően újabb hétéves távlat nyílik: milyen érzés ezt levezényelni?

– Büszke vagyok a stratégiát megalkotó csapatra, és kimondottan büszke vagyok a közösségünkre, hisz van bennünk ennyi erő, szakmai tudás és tapasztalat, amit több tíz ember a közösség szolgálatába hajlandó állítani. Itt egyetemi tanárokról, tudósokról, hatalmas cégek vezetőiről, mezőgazdasági termelőkről beszélünk: ők mindannyian a szabadidejükből szántak időt arra, hogy a közösség ügyét előre vigyék, és ezt a stratégiát elkészítsék. A stratégia elején levő felsorolásból bárki láthatja, hogy szép számban vannak olyanok is, akik nem tagjai a Vajdasági Magyar Szövetségnek, politikailag nem aktívak, és mégis elfogadták a felkérésemet. Azt is figyelembe kell venni, hogy a stratégia készítésének kezdetén az egyetemi karokon az élet nem volt éppen egyszerű. Ennek ellenére az egyetemi tanárok vállalták a munkát. Köszönöm nekik, és mindenkinek, aki részt vett ebben a munkában: büszke vagyok arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elnökeként ennek a folyamatnak az élére állhattam, és hogy ilyen segítőim, kollégáim voltak, akik a munka érdemi részét végezték az elmúlt 10 hónapban.