Az oroszok, mint a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) többségi tulajdonosai, kérvényt nyújtottak be az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Vagyonellenőrzési Hivatalához (OFAC), amelyben a működési engedély meghosszabbítását kérik, egy harmadik féllel folytatott tárgyalásokra hivatkozva. Bár egyelőre nincs hivatalos információ arról, ki lehet a harmadik fél, az elmúlt időszakban több cég és ország neve is felmerült. Annyi biztos, hogy az orosz fél nem kívánja eladni részesedését Szerbiának.
Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter nemrég közölte, hogy Szerbia hivatalosan is támogatta a kérelmet, amelyben az áll, hogy az orosz fél kész átadni a NIS feletti ellenőrzést és befolyást egy harmadik szereplőnek, ám továbbra sem tudni, kinek. Bár a potenciális vásárló nevét nem hozták nyilvánosságra, az elmúlt időszakban több név is felmerült a médiában.
A NIN hetilap értesülései szerint a MOL állítólag megvásárolná a NIS részvényeinek 11,3 százalékát. A pontosított tervet november derekán jelentik be, amikor a moszkvai küldöttség Budapestre érkezik. Konkrétan, a MOL-nak át kellene vennie a szentpétervári székhelyű Intelligence 11,3 százalékos részvényét, amely a Gazprom leányvállalataként szeptember végén szerezte meg a tulajdonrészt. A MOL potenciális vásárlóként már korábban is felmerült. Az oroszok felgyorsították a tárgyalásokat a magyarokkal, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Egyesült Államokban járt.
Habár jelenleg nincs hivatalos tájékoztatás az ügyben, ha a MOL valóban átveszi a részvények 11,3 százalékát, Szerbiának maradna 29,87 százalék, a kisrészvényeseknek 13,9, a Gaszpromnyeftnek pedig 44,93 százalék.
Ez azt jelentené, hogy az orosz fél elveszítené a többségi tulajdont, a többi részvényes pedig együttesen 55,07 százalékot birtokolna. Kérdés azonban, hogy az Egyesült Államok számára ez elegendő lesz-e, mivel a médiában többször felmerült, hogy csak az orosz tulajdon teljes megszűnése esetén szüntetnék meg az amerikai szankciókat a NIS ellen.
A MOL nem az egyetlen vállalat, amelyet emlegetnek a NIS átvétele kapcsán. Sajtóértesülések szerint jelenleg tárgyalások folynak az Egyesült Arab Emírségekkel is, a hivatalos információkat azonban még nem erősítették meg.
A MOL budapesti székhelye (Fotó: MTI)
A Nova ekonomija értesülései szerint az Oman Oil olaj- és gázipari vállalat neve is felmerült, amely kisebb tulajdonrésszel rendelkezik a MOL-ban. A médiában említették a görög Hellenic Energy vállalatot is. A szerb kormány tájékoztatta Oroszországot, hogy a görög vállalat érdeklődik a NIS részvényeinek vagy akár többségi tulajdonrészének megvásárlása iránt, az oroszok azonban nem voltak érdekeltek, mivel a vállalat szorosan kötődik Nagy-Britanniához.
Nemrég a horvátok is érdeklődtek a NIS iránt. Az Adria kőolajvezetéket üzemeltető Janaf vállalat kijelentette, hogy megvásárolná a NIS orosz tulajdonrészét, Aleksandar Vučić szerb államfő azonban határozottan közölte, hogy ez nem fog megtörténni.
Ami azt a forgatókönyvet illeti, hogy Szerbia lenne az orosz részvények tulajdonosa, bár talán ez a legegyszerűbb megoldás, a valóságban mégsem az. Nemrégiben nyilvánosságra került, hogy Vučić elnök felajánlotta az orosz küldöttségnek, hogy Szerbia megvásárolná az orosz tulajdonrészt a NIS-ben, és amikor a nemzetközi helyzet normalizálódik, visszaadná Oroszországnak. Az orosz fél azonban nem mutatott érdeklődést az ajánlat iránt. Médiaértesülések szerint Oroszország számára elfogadhatóbb megoldás lenne az, ha részesedését egy harmadik félnek adná el, akár az amerikaiaknak is.
A MOL tehát átvehetné a NIS irányítását, ami valószínűleg az amerikai és az orosz fél számára is elfogadható lenne.
Mahmud Bušatlija befektetési szakértő a Biznis.rs hírportálnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a NIS körüli tranzakciók csak politikai és szakmai alapon valósulhatnak meg, nem elegendő csupán a szerb–magyar barátságra hivatkozni.
– Az amerikaiak engedélyezték Magyarországnak, hogy továbbra is kereskedjen az orosz olajjal és gázzal. Hiszem, hogy Oroszország és az Egyesült Államok is elfogadná, ha a MOL irányítaná a NIS-t, anélkül, hogy a tulajdonosi struktúra megváltozna. Ezt meg lehetne valósítani, de nem elegendő hozzá a jó kapcsolat. Mindez komoly munkát, tudást, és tapasztalt szakembereket igényel – fejtette ki Bušatlija, utalva Washington és Budapest megállapodására, amely mentességet biztosít Magyarországnak az orosz olaj- és gázvásárlás tilalma alól.
Nyitókép: Ótos András felvétele
