Szerbiában csaknem 700 ezer munkavállaló dolgozik évek óta meghatározott időre szóló szerződéssel, alkalmi munkákat vállalnak, ügynökségek közvetítésével dolgoznak, vagy feketén – közölte a Szabad és Független Szakszervezetek Szövetsége (ASNS) a bizonytalan munka világnapja alkalmából.
A bizonytalanná tett munkaviszony a munkaadók leggyakoribb eszköze ahhoz, hogy az üzleti kockázatokat, felelősséget és a hibák következményeit a munkavállalókra hárítsák, miközben arra törekszenek, hogy felszámolják az állandó munkaviszonyt, a munkát pedig ideiglenes tevékenységgé változtassák – áll a szakszervezet közleményében.
Az a probléma, hogy az állam nem védi meg a munkavállalókat a bizonytalan munkakörülményektől, sőt, olyan környezetet teremt, amely elősegíti vagy éppen hozzájárul a leírt helyzetek fenntartásához.
Szerbiában a méltóságteljes munkavállalás lehetősége igen kicsi. Nem tartják tiszteletben a döntéseket, az állami szervek nem végzik megfelelően a munkájukat. Megközelítőleg 750 ezer ember él a szegénység peremén.
A szakszervezet azonnali változásokat követel a munkaügyi jogszabályokban annak érdekében, hogy megszűnjön a szerződésen kívüli munkavégzés, valamint követeli a munkaadók tevékenységének és viselkedésének szigorúbb ellenőrzését. Ezenkívül követeli azoknak a stratégiáknak és politikáknak a megváltoztatását, amelyek a vállalatokat, bankokat és munkaadókat részesítik előnyben, miközben a dolgozókat csupán a munkafeladat alacsony bérekért dolgozó végrehajtóinak tekintik.
– A méltóságteljes munkavégzéshez a munkavállalók jóléte szükséges, ez elsődleges prioritás! Ez az egyetlen módja annak, hogy egy jól működő társadalom jöhessen létre – áll a közleményben.
Milica Marinković, az A11 elnevezésű kezdeményezés munkatársa az N1 hírportálnak elmagyarázta, hogy a bizonytalan munkavégzést az jellemzi legjobban, hogy a dolgozó ugyanazt a munkát végzi, mint az állandó munkaviszonyban lévő, de nem élvezheti ugyanazokat a jogokat. Nincs joga például betegszabadságra, éves szabadságra vagy szülési szabadságra.
– Leginkább az alacsony jövedelmű dolgozók vannak kitéve a bizonytalan munkaviszony viszontagságainak. Ide tartoznak az építőipari munkások, a mezőgazdasági idénymunkások és az ételkiszállítók is. Mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítani rájuk, mivel veszélyes, bizonytalan körülmények között dolgoznak, kevés fizetésért, nem tömörülhetnek szakszervezetekbe, nem érvényesíthetik jogaikat. A bizonytalan munkaviszony előfordulhat jól fizetett szakmák esetében is, ide tartoznak például az IT-szektorban dolgozók vagy a szabadúszók, akik gyakran nem is tudják, mikor lesz a következő megbízásuk – fejtette ki Marinković.
Rámutatott arra, hogy Szerbiában a feketén dolgozó munkások száma csökkent ugyan az elmúlt években, de ez nem feltétlenül annak köszönhető, hogy a munkaadók most jobban tisztelik a törvényt. Ez a jelenség inkább annak tudható be, hogy a munkaerőpiac most sokkal inkább kedvez a rövid távú és az alacsonyabb bérezésű foglalkoztatásnak.
A bizonytalan munka világnapja október 6-án, míg a méltóságteljes munka világnapja október 7-én van.
