A mezőgazdasági minisztérium a napokban megjelenteti a még ki nem fizetett állami támogatások folyósításának naptárát: a gazdák ezáltal pontos betekintést nyerhetnek abba, hogy mely intézkedések mikor lesznek hozzáférhetőek, és azokat mikor fizetik ki – jelentette be Dragan Glamočić illetékes tárcavezető. Hangsúlyozta: az év folyamán a mezőgazdaságra szánt eszközök 88 százalékát már folyósították a gazdáknak. „A következő évben folytatjuk a fejlesztéseket: jó szervezéssel és az eAgrar platform lehetőségeit kihasználva biztosítjuk, hogy minden gazda időben megkapja azt, ami jár” – mondta a miniszter. Hozzátette: fontos ellenőrzéseket is végeznek annak érdekében, hogy az állami eszközök valóban azokhoz érjenek el, akik ténylegesen mezőgazdasággal foglalkoznak.
Glamočić a fejlesztések tekintetében kiemelte, hogy a közös büdzséből 566 millió dinárt különítettek el a jégvédelmi rendszerek digitalizációjának folytatására. Ez lehetővé teszi a Bukulja radarközpont befejezését, valamint azt, hogy a digitalizációt elkezdjék az užicei központban is. A miniszter arra is kitért, hogy jelenleg az állam támogatja a gazdák által megkötött biztosítások összegének 70 százalékát. A közeljövőben azon dolgoznak, hogy ezen szubvenciók egy részének feltétele legyen a biztosítási kötvény. Ezt nem teszik kötelezővé egyik napról a másikra. A kötelezettség fokozatos bevezetésével ugyanis arra szeretnék ösztönözni a gazdákat, hogy komolyabb hozzáállást tanúsítsanak a kockázatkezelés tekintetében – mondta a tárcavezető. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy év végéig több biztosítóval is egyeztet a minisztérium annak érdekében, hogy a kötvények minél hozzáférhetőbbek legyenek, és senki ne legyen emiatt veszteségben.
A klímaváltozással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a szélsőséges időjárási körülményekkel nem csak a szerb mezőgazdaságnak kell megküzdenie: Európában és világszinten is kihívást jelent. A problémák kezelését a szerb állam több alapra helyezte. Jelentős beruházásokat valósít meg az öntözést illetően, támogatja a gazdák biztosításait, ösztönzi a szárazságtűrő új fajták és hibridek kifejlesztését, korszerűsíti a jégvédelmet, valamint szorgalmazza a termőtalaj megőrzését és az erdősítést. „Az állam folytatja azoknak a támogatását, akik ilyen rendszerekbe fektetnek be” – ígérte Glamočić. A kérdésre, hogy az aszály és a fagyok miatt a gazdáknak le kell-e mondaniuk a hagyományos gabonafélék és gyümölcsök termesztéséről, a tárcavezető kiemelte: Szerbia nem mond le a búza, a kukorica és a szója termesztéséről, hisz ezek képezik az élelmiszer-ellátás biztonságát az országban. Ugyanakkor a jövőben a mezőgazdaságot már nem lehet csak ezekre a terményekre alapozni, szükség van a termelés diverzifikációjára, azaz a tervezést a befektetések kockázatkezelésére kell építeni – mutatott rá a miniszter.
