A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) jelenleg stabilan működik: 6-8 hónapra való üzemanyag-tartalékkal rendelkezik, így egyelőre nem fenyegeti hiány vagy áremelés a hazai fogyasztókat – nyiltakozta a Szerbiai RTV műsorában Dušan Bajatović, a Srbijagas Közvállalat igazgatója. Kiemelte, hogy az általa képviselt vállalat továbbra is egyeztet az orosz Gasprommal: hároméves szerződésben állapodtak meg, amely 2,5 milliárd köbméter földgáz vásárlási jogát biztosítja Szerbiának. Az Egyesült Államok által előirányzott szanciók érvényesítését illetően pedig hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat várhatóan ismét egy vagy két hónappal elodázza a NIS elleni fegyelmező intézkedés végrehajtását. A szakciók érvényesítésének előző elodázása ugyanis ma jár le. A korábbi amerikai vezetés által meghozott döntés végrehajtását Donlad Trump amerikai elnök kabinettje júliusban ötödször odázta el a Szerbiai Kőolajipari Vállalat esetében.
A szankciókat sokkal könnyebb bevezetni, mint megszüntetni – mutatott rá Bajatović, aki a végleges megoldást az amerikai elnöknek és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének egyeztetésében látja. Az Unió ugyanis előirányozta, hogy a tagállamoknak a következő három évre biztosítaniuk kell az energiforrásokat, ilyen hatalmas mennyiséget azonban nem tudnak beszerezni az orosz források nélkül – erősítette meg a korábban is hangoztatott álláspontját az igazgató. Kifejtette: az Egyesült Államok valóban a világ vezető gáz- és kőolajtermelője, de a földkerekség legnagyobb fogyasztója is. A közel-keleti konfliktusok pedig tovább nehezítik az ellátás biztosítását, és növelik a kockázatot. Amennyiben az Unió valóban teljesíteni akarja a vállalt kötelezettségeit, akkor kénytelen együttműködni Oroszországgal – magyarázta a Srbijagas első embere, hozzátéve, hogy ilyen szemponból értelmetlen lenne véghezvinni a szankciókat.
Bajatović újságírói kérdésre arra is kitért, hogy szerinte mi jelentene tartós megoldást a NIS-nek. Kiemelte, hogy a fenntarthatóság szempontjából a vállalatnak nem a tulajdonjogi struktúráján kellene változtatni, sokkal inkább a cégvezetés változtatására kellene ajánlatot adnia ahhoz, hogy a szanciókat véglegesen megszüntessék. Az, hogy szankciókat vezettek be a szerbiai vállalat ellen, politikai döntés volt – fejtette ki az igazgató. Hangsúlyozta, hogy a jövőben a NIS vezetőségének nem lesz elegendő, ha figyelembe veszi, mit követel tőle a többségi tulajdonjogot birtokló orosz fél, a döntéseknek pozitív megerősítést kell kapniuk az Amerikai Egyesült Államok Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalától (OFAC) is, ami jelenleg fontosabb az Európai Bizottság véleményezésénél is – véli a Srbijagas első embere.
Megerősítette azt is, hogy a NIS jelenleg stabilan működik. Az egyedüli problémát a bizonytalanság jelenti, a piacon ugyanis jelenleg egyes vásárlók megpróbálják a lehető legjobban mellőzni az országos szolgáltatót, és más forrásokból biztosítani a szükségleteket. Ám ez hatalmas logisztikai gondot okoz nekik, és jelentősen magasabb árat is jelent, így rájönnek arra, hogy nem éri meg kihagyni a NIS-t az egyenletből. „Számunkra jelenleg az a legfontosabb, hogy ne következzen be drágulás vagy hiány: erre azonban nem kerül sor, mert az állam már előre kidolgozta a terveket, amelyekkel ezt megakadályozza” – mondta Bajatović, és hozzátette: „A NIS-t mindenképp meg kell őriznünk.” Ilyen szempontból pedig szerencsés, hogy jelenleg nincsenek érvényben pénzügyi szankciók, és a vállalat üzletelni tud a hazai piacon.
A szerb–orosz egyezményre kitérve Bajatović elmondta, hogy a hosszú távú szerződés körüli részleteket még mindig egyeztetik. Lényegében a szerződés minden elemét meghatározták: három évre kötik meg, és várhatóan 2,5 milliárd köbméter földgázra számíthat majd Szerbia, rugalmas felhasználási feltételekkel, kérdéses még a mennyiség és az ár – mondta a Srbijagas igazgatója. Hangsúlyozta, hogy már ilyen értelemben is lefektették az alapokat: a naponta felhasznált 8 millió köbméter földgáz áráról már megegyeztek, és ezt a mennyiséget a jelenlegi piaci áraknál jelentősen hozzáférhetőbben vásárolhatja meg Szerbia. Az egyeztetések szerint az évszakonként változó mennyiséget viszont az úgynevezett „legjobb ajánlat” feltételeivel fizetheti majd az ország az orosz Gaspromnak. A szerződés arra is kitér, hogy Szerbia szükség szerint nagyobb mennyiséget is kaphat, mint amennyit a dokumentumban alapként meghatároztak – mondta Bajatović.
Nyitókép: Dávid Csilla (Archív)
