Az íráshoz fotógaléria kapcsolódik, amely itt érhető el.
A Szerbiai Gazdasági Kamara – a Dél-bácskai Közigazgatási Körzet Regionális Gazdasági Kamarája – hagyományosan minden évben díjazza azokat a gazdasági társaságokat, közvállalatokat és magánszemélyeket, amelyek/akik példaértékű munkájukkal hozzájárulnak a térség gazdasági fejlődéséhez. Az idei elismerések egyikét a Magyar Szó Lapkiadó Kft. érdemelte ki, a vajdasági magyar közösség tájékoztatásában, kultúrájának és identitásának megőrzésében betöltött meghatározó szerepéért, s nem mellékesen azért, mert a vállalat a régió gazdasági fejlődéséhez is jelentősen hozzájárul, hiszen mintegy 200 munkatársat, és további 150 külmunkatársat foglalkoztat.
A díjátadót követően a kamara képviselői – élükön Olivera Simović, a Dél-bácskai Regionális Gazdasági Kamara igazgatója – látogatást tettek a Magyar Szó székházában. A vendégeket Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója és munkatársai fogadták. A találkozó során a vendégek részletes képet kaptak a kiadó működéséről, fejlesztési irányairól, valamint azokról a lépésekről, amelyeket a szolgáltatások korszerűsítése és bővítése érdekében tettek meg.
Erdődi Edvina hangsúlyozta, hogy a Magyar Szó nemcsak a tájékoztatás terén tölt be kiemelt szerepet, hanem közösségformáló és értékőrző küldetése is van. Kiemelte, hogy a jövőben is folytatják a digitális jelenlét erősítését, miközben nyomtatott formában is kiszolgálják az olvasókat.
A látogatás során Olivera Simović elismeréssel szólt a Magyar Szó Lapkiadó Kft. működéséről, külön kiemelve annak társadalmi és közösségi jelentőségét, valamint azt, hogy a szerkesztőség hitelesen és felelősségteljesen szolgálja a magyar nemzeti közösséget Szerbiában. Hozzátette: a kamara elismerése nemcsak a gazdasági teljesítményt, hanem az intézmény közösségi szerepvállalását is értékeli.
A találkozón egyetértés született abban, hogy a jövőben érdemes még szorosabbra fűzni az együttműködést, különösen olyan területeken, mint a képzés, a digitalizáció vagy a külpiaci megjelenés támogatása.
A látogatás alkalmával Olivera Simović igazgató részletesen ismertette a kamara munkáját, eredményeit és céljait:
– A gazdasági kamarákról szóló törvény megteremtette az egységes kamara rendszerének alapjait Szerbiában – egy olyan érdekképviseleti szervezetet, amely a Szerbia területén működő gazdasági szereplők érdekeit képviseli. A reprezentativitás valójában elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a vállalkozók követelései teljesüljenek, miszerint aktívan részt kívánnak venni a jogszabályalkotásban, valamint partnerként jelen lenni az állam mellett a gazdaságpolitikai intézkedések kidolgozásakor.
Új kommunikációs mechanizmus jött létre a Szerbiai Gazdasági Kamara és a szerb kormány között, amely alapján negyedévente kötelesek vagyunk elemzést benyújtani a gazdaságot érintő szabályozások alkalmazásáról, fejlesztési javaslatokkal együtt, valamint részt venni a jogszabálytervezetek kidolgozásában és a minisztériumok munkacsoportjaiban. Ez a komoly és felelősségteljes feladat azért került ránk, mert a Gazdasági Kamara az egész szerb gazdaságot képviseli, és képes arra, hogy összehangolja és képviselje a gazdasági szereplők álláspontjait.
Ezzel a módszerrel számos kezdeményezés sikeresen megvalósult. A legjelentősebbek közé tartozik a duális képzésről szóló törvény elfogadása, amely a jól képzett munkaerő biztosítását célozza; a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása, amelybe a vállalkozók javaslatainak több mint 60%-a beépült; a beruházásokról szóló törvény módosítása, amely egyenlő feltételeket biztosít a hazai és külföldi befektetőknek; valamint a kamatok csökkentése és a pályázati eljárások egyszerűsítése a Fejlesztési Alap és a Szerb Fejlesztési Ügynökség támogatásainál. Kiemelt figyelmet fordítunk az adórendszerrel kapcsolatos javaslatokra is a gazdaság tehermentesítése érdekében (pl. a bérekre kivetett adók és járulékok, valamint a nyereségadó csökkentése).
Az ilyen típusú szervezettség a feltétele annak, hogy az állam partnereként részt vehessünk a jogalkotási folyamatokban. Ez a vállalkozók számára a legnagyobb, de nem az egyetlen előny – számunkra ez a legfontosabb, mert a gazdaságért létezünk, és az ő érdekeiket szolgáljuk.
A törvény lehetővé teszi a regionális gazdasági kamarák számára, hogy közfeladatokat lássanak el. Így az exporttal kapcsolatos dokumentumokat – például exportigazolásokat, elektronikus tanúsítványokat, ATA-igazolványokat – mostantól a helyi kamarákban is be lehet szerezni. Emellett a kamarai rendszer számos szolgáltatást nyújt a vállalkozásoknak, amelyek közül sok már digitalizált – ez jelentős kényelmet és megtakarítást jelent. Minden szolgáltatás egységes és azonos színvonalon érhető el az ország egész területén.
Túl hosszú lenne felsorolni az összes elérhető szolgáltatást, de kezdjük az információszolgáltatással. Portálunkon keresztül hozzáférhetnek interaktív felületeinkhez – finanszírozási források, CE-jelölés, gazdasági elemzések, piackutatás, üzleti partnerkeresés, gazdasági potenciál értékelése, üzleti terv készítés, promóció, külpiaci megjelenés támogatása, minősített elektronikus tanúsítvány, digitalizációs támogatás, valamint olyan szolgáltatások, amelyeket reméljük, ritkán kell igénybe venni: pénzügyi restrukturálás, mediáció, Állandó Választottbíróság. Kiemelhetők az ún. szolgáltatáscsomagok is, amelyeket tagjaink konkrét üzleti igényei szerint állítunk össze.
A vállalkozók egyik legnagyobb kihívása a képzett munkaerő hiánya. Ezért külön figyelmet fordítunk az oktatásra. Részt veszünk a duális oktatási törvény végrehajtásában, valamint német, osztrák és svájci partnerekkel közös projektekben. Ezenkívül licencelt képzéseket kínálunk biztosítási közvetítők és hivatásos társasházkezelők számára.
Olivera Simović kamaraelnök és Erdődi Edvina igazgató (Fotó: Ótos András)
Külön kiemelném a gazdasági minisztériummal való együttműködést, amelynek köszönhetően a vállalkozók a Szerb Fejlesztési Ügynökségen keresztül jelentős támogatásokhoz juthatnak. Ezek nemcsak a már futó beruházási, foglalkoztatási és eszközbeszerzési támogatásokra vonatkoznak, hanem olyan programokra is, amelyeket a vállalkozók kérésére, a mi közreműködésünkkel dolgoztak ki – például a beszállítói láncokba való belépés programja.
Emellett említést érdemel a nemzetközi kiállításokon való egyéni részvételt támogató program, amelyet a Gazdasági Kamara és a Fejlesztési Ügynökség közösen valósít meg. 2024-ben 362 szerb vállalat vett részt 25 nemzetközi vásáron, 65 szerződést írtak alá külföldi partnerekkel, és az exportügyletek várható összértéke elérte a 88 millió eurót.
Egy másik támogatási forma a Digitális Exportőri Katalógus, egy új online platform, amely a szerb gazdaság külföldi piacokon való megjelenését segíti. A regisztráció díjmentes, és minden olyan szerbiai székhelyű vállalkozás számára elérhető, amely rendelkezik exportpotenciállal, vagy tervezi a külpiacra lépést. A katalógus a kamarai promóció része lesz nemzetközi vásárokon, üzleti fórumokon, a PKS külföldi képviseletein és Szerbia diplomáciai hálózatán keresztül.
A Gazdasági Kamara a Turizmus- és Ifjúsági Minisztériummal közösen bevezette a Naše mesto (A mi helyünk) minőségi védjegyet a vidéki turizmusban. Ez a cím azoknak a szolgáltatóknak jár, amelyek magas színvonalat képviselnek, és megfelelnek a legigényesebb turisták elvárásainak is. A résztvevők képzéseken vesznek részt a vendégkommunikáció, gasztronómia, turisztikai termékfejlesztés és helyi értékláncok terén, a rendszer pedig a regionális kamarákon keresztül kerül bevezetésre.
A Gazdasági Kamara és a Blic napilap közösen elindították a Biz Chat elnevezésű digitális üzleti tanácsadót – az első AI-alapú szolgáltatást a régióban. Ez egy ingyenes, megbízható támogatás vállalkozók, startupok, átalányadózók és kezdő vállalkozások számára. A Biz Chat mesterséges intelligencián alapul, valós időben, napi 24 órában válaszol a legfontosabb üzleti kérdésekre – gyorsan, pontosan és érthetően. Például: hogyan lehet céget alapítani, milyen adókulcsok érvényesek, milyen támogatásokra jogosultak, hogyan és hol lehet pályázni stb.
Célunk, hogy a vállalkozók a Gazdasági Kamarát sajátjuknak tekintsék – olyan intézménynek, amelyet ők irányítanak, és amelynek munkájáról ők döntenek. Szeretnénk, ha a vállalkozók látnák, hogy a működésünk és tartalmunk jelentősen megváltozott – mindezt azért, hogy hatékonyabban képviseljük érdekeiket és jobb szolgáltatásokat nyújtsunk a mindennapi működésük során. Hogy mennyire vagyunk ebben sikeresek, az kizárólag a tagjainkon múlik. Ezért szeretném megragadni az alkalmat, hogy felhívjam a vállalkozók figyelmét: legyenek aktívak, kapcsolódjanak be a kamara munkájába, és használják ki az összes rendelkezésükre álló lehetőséget. Végül pedig kérem őket, értékeljék a munkánkat és mondják el, elégedettek-e azzal, amit értük teszünk – összegezte gondolatait Olivera Simović.
A látogatással egy időben zajlott a Magyar Szó székházában a Digitalizáció – a női vállalkozások sikerének kulcsa című konferencia is. Az OsnaŽene platform szervezésében megtartott esemény célja a nők digitális fejlődésének és gazdasági megerősödésének támogatása volt, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A konferencián számos vállalkozónő és szakértő vett részt, akik gyakorlati példákon keresztül ismerkedtek meg a digitális marketing, a mesterséges intelligencia és az online jelenlét lehetőségeivel.
Nyitókép: A találkozó résztvevőinek közös fotója (Fotó: Ótos András)
