Az élelmiszergyártás felelősség

Az élelmiszer-biztonság tekintetében Szerbia polgárainak érdekei állnak az első helyen: a lakosok egészségének megőrzése javára végzik a munkájukat mind a felügyelőségek, mind a laboratóriumok, valamint a törvényhozással foglalkozó osztályok – hangsúlyozta Dragan Glamočić mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter azon a konferencián, amelyet tegnap tartottak meg a Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás keretében. 

A tárcavezető megerősítette: folytatják a küzdelmet az ismeretlen eredetű élelmiszerek értékesítése ellen. Elsősorban a hús- és tejtermékek tekintetében lesznek résen, hisz a felmérések szerint ezen árucikkek esetében merülnek fel a legkifejezettebb hiányosságok – erősítette meg a korábbi bejelentéseit a tárcavezető az Élelmiszer-biztonság – a fogyasztók egészségét az ellenőrök felügyelete szavatolja elnevezésű konferencián. 

Ahogyan arról korábban is hírt adtunk, Dragan Glamočić röviddel a kinevezése után bejelentette, hogy „a lakosság egészségének védelme érdekében mindent elkövetnek azért, hogy a forgalomból kivonják azokat az élelmiszereket, amelyek ellenőrzés nélkül kerültek az országba”. A fokozott ellenőrzéseket május 1-jétől rendelte el: az Állategészségügyi Igazgatóság május 2-án és 3-án két tonna élelmiszer megsemmisítését rendelte el országszerte. Az elkobzott termékek eredetét az árusok nem tudták megfelelő dokumentációval igazolni, és szerb termékcímkékkel sem látták el őket – indokolták meg a felügyelők döntéseit az illetékesek. 

A miniszter a konferencián adott sajtónyilatkozatában kiemelte: a legnagyobb gond a termékcímkékkel van, így nagy hangsúlyt fektetnek a rájuk vonatkozó rendelkezésekre. Jelenleg az a javaslat áll a szerb képviselőház előtt, amely a növényi eredetű olajat tartalmazó termékek megjelölését szabályozza. Ha a javaslatot jóváhagyják, akkor a jövőben a pálmaolajat tartalmazó termékeket nem lehet tovább sajtnak nevezni, és a kereskedők sem helyezhetik ezeket a termékeket a tejtermékek közelébe – mutatott rá az újdonságokra a miniszter. Hozzátette: az a cél, hogy a Szerbiában értékesített termékek egyértelmű és világos megjelöléseket kapjanak. „Nem akarjuk betiltani egyik élelmiszer behozatalát vagy kivitelét sem, azt szeretnénk, hogy a lakosainknak egyértelmű legyen, hogy mit vásárolnak, és megfelelő minőségű élelmiszert kapjanak a pénzükért” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a tárca a hústermékek címkézésére vonatkozó rendelkezések kidolgozásával is foglalkozik. Nem engedhető meg  a jövőben, hogy a vásárlók ne tudják például azt, hogy a külföldről érkező hústermék meddig állt fagyasztott állapotban. Annak pedig végképp véget kell vetni, hogy a fogyasztók azt sem tudják, hogy hazai terméket vagy külföldit vásárolnak – erősítette meg álláspontját a tárcavezető. Kiemelte: nem kell lebecsülni a szerbiai termékeket, mert a legtöbb esetben jobb a minőségük, mint a külföldről beáramló árunak. A jövőben arra is törekszik a minisztérium, hogy ne csak a negatív példák jussanak el a köztudatba, hanem a pozitív és lelkiismeretes termelők is helyet kapjanak: ők teszik ki ugyanis a gazdaságunk 99 százalékát – mutatott rá Dragan Glamočić.

A konferencián a felügyelőségek munkájáról és céljairól  Ljiljana Ivanjac, az Állategészségügyi Igazgatóság ellenőrzésekkel foglalkozó osztályának vezetője számolt be a nagyszámú érdeklődőnek. Elmondta, hogy Szerbiában több mint 1500 olyan bejegyzett létesítmény van, amelyben élelmiszergyártással, -feldolgozással vagy -raktározással foglalkoznak. Emellett számos állattartási telephelyet, állomást, laboratóriumot és intézetet is számon tartanak, amelyek az igazgatóság ellenőrzése alatt állnak. Az ehhez kapcsolódó munkát 276 felügyelő és ellenőr végzi – mutatott rá a hiányra az osztályvezető. Hozzátette, hogy egyrészt a hatékonyság, másrészt az ellenőrzések jellege miatt is sok esetben együttműködnek más felügyelőségekkel. Május 1-jétől pedig szinte az összes ellenőr folyamatosan terepen van munkanapokon és hétvégéken is – utalt a miniszter által szorgalmazott, fokozott ellenőrzésekre Ljiljana Ivanjac. 

Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt egy hónapban megerősítették az ország északi és déli határain is a behozott áru ellenőrzését annak érdekében, hogy a ragadós száj- és körömfájás ne terjedjen el Szerbiában. Ez ugyanis éppoly katasztrofális helyzetet idézhet elő az egészségügy szempontjából, mint amilyen nehezen visszafordítható gazdasági következményekkel is járhat. Ehhez kapcsolódóan erősítették meg a piacok ellenőrzését is, amelyeken elsősorban jelöletlen magyar termékeket koboztak el az árusoktól. A legnagyobb problémákat azonban azokon a lakossági bejelentések alapján végzett ellenőrzéseken fedezték fel, amelyeket a főként falvakban működtetett, egyébként bejegyzett vágóhidakon végeztek el a felügyelők. Az ellenőrzésekkel foglalkozó osztály vezetője több konkrét példát is mondott a szabályszegésekre, amelyek miatt a legtöbb esetben több tíz tonnányi élelmiszert is kénytelenek voltak megsemmisíteni. Egy olyan világban, ahol már most harc folyik az élelemért, nagyon fájdalmas ilyen döntéseket hozni – ismételte meg többször is az osztályvezető.
– Táplálni valakit nagy felelősség. A felügyelőségünk tapasztalata alapján mondom: a jövedelem ebben az esetben is a becsületesség ellentétét képviseli. De ha valaki amellett döntött, hogy élelemmel látja el a nemzetét, akkor a döntéseit nem befolyásolhatja a jövedelem. Ha valaki azt választotta, hogy az élelmezést mint alapvető emberi jogot biztosítja nemzettársainak, akkor kötelességeként kell megélnie azt, hogy a szóban forgó élelmiszer biztonságos legyen – mondta a szakember. Kiemelte, hogy sajnos léteznek országunkban olyan létesítmények, amelyek annak ellenére sem vállalnak felelősséget, hogy a felügyelők többszörösen figyelmeztetik, akár súlyosan meg is büntetik őket az emberi egészséget veszélyeztető kihágásaik miatt.

A felszólalók megerősítették: a felügyelők és ellenőrök a büntetés kiszabására csak végső megoldásként tekintenek. Elsődleges céljuk, hogy tájékoztassák a termelőket és megelőzzék azt, hogy az egészségre káros, nem megfelelő élelmiszerek kerüljenek eladásra. Ebben segítségükre vannak a lakosok is, akik egyre több esetben vállalják a kollektív felelősséget, és lelkiismeretükre hallgatva bejelentést tesznek. Az ilyen esetek csaknem 100 százalékában komoly szabálysértésekre derül fény – mondták az ellenőrzésekkel foglalkozó osztályvezetők.